| Készítés helye | Egyiptom |
|---|---|
| Készítés ideje | Kr. e. 7-6. század (664-525) |
| Tárgytípus | vallási vagy kultusztárgy |
| Anyag, technika | egyiptomi fajansz |
| Méret | 2,9 × 11,6 × 5,3 cm |
| Leltári szám | 51.2534 |
| Gyűjtemény | Egyiptomi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Mélyföldszint, Ókori Egyiptom, Templomok és istenek |
A 26. dinasztiára jellemző világos türkiz színű egyiptomi fajanszból készült tárgyon két sorban öt-öt edény látható egy közös talapzatra rögzítve. Az edények széles nyílással és peremmel rendelkeznek, testük rövid, zömök, egyenes falú, hengeres. Ez a változat a leggyakoribb a tárgytípuson belül, amely elsősorban az alsó-egyiptomi területek szaiszi, azaz 26. dinasztiára tehető elitsírjaiban jelent meg, és úgy tűnik, a 30. dinasztiában már nem használták. Az edények formája az egyedileg gyártott, klasszikus, kőből készült, elsősorban óbirodalmi kenőcsös edényekre emlékeztet. A szaiszi korban gyakori jelenség volt a klasszikus előképek felelevenítése, átértelmezése.
A közös talapzatra helyezett tíz edénykét tartalmazó edénycsoportot kenőcsök tárolására alkalmazták halotti kontextusban, amire mind a temetés kritikus részét képező, a múmia felélesztését célzó, ún. szájmegnyitási rituálé, mind pedig egyéb szertartások esetében szükség volt. Mindezek a halott túlvilági életének előmozdítását szolgálták. Egyes példányok esetében egészen sötét színű, fényes anyag is fennmaradt az edénykék alján, illetve falán.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
