
Edény
Egyiptomi Gyűjtemény
Készítés helye | Egyiptom |
---|---|
Készítés ideje | Kr. e. 6-5. század |
Tárgytípus | edény |
Anyag, technika | egyiptomi fajansz |
Méret | 7,1 × 3,8 × 4,3 cm |
Leltári szám | 51.2338 |
Gyűjtemény | Egyiptomi Gyűjtemény |
Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Mélyföldszint, Ókori Egyiptom, Mindennapi élet |
Kis méretű aryballos, azaz ókori görög eredetű parfümös, olajos vagy kenőcsös váza, amelynek szűk karimája töredékes, miközben hátulján a fogantyú teljesen ép. Az edény öblös teste guggoló majmot formáz, amely előtt egy kis, kuporgó alak domborműve figyelhető meg. Az alak fejét frontálisan a néző felé fordítja. Az anyafiguraként megjelenő majom bal kezét a kölykeként tartott, ámde szfinxszerű alak fején, jobbját a hátán tartja. Habár ismerünk hasonló szemfestékes edényt, ez esetben egyértelműek az aryballos formai jegyei.
A majom a Chlorocebus aethiops, azaz szavannacerkóf, amelyet Szudán és Etiópia területéről, vagy még egzotikusabb helyről, a Vörös-tenger partján fekvő mai Eritreából, az ókori Puntból importáltak az egyiptomiak. A szavannacerkóf gyakran a női elit házikedvenceként ábrázolva fordul elő, ebből eredeztethetően pedig személyes tárgyak, illetve vázánk dekorációjaként szolgált. A valóságban azonban az állat póráz nélküli tartása veszélyes. A faj nőstényei hosszú idő után engedik csak szabadjára utódjukat, így az állatot a termékenység mellett az anyai gondoskodás, védelem szimbólumának tartották. Emellett utalt az egzotikus területekre is, ahonnan a vázában tartott regeneráló, fiatalító hatással bíró olajok és kenőcsök összetevői származtak.
A cerkóf már az Óbirodalomtól figurális kozmetikai edények motívuma volt. A 6. dinasztiából olyan utódát tartó majmos, travertínóból, azaz egyiptomi alabástromból készült vázák származnak, amelyeken a gyermek és az anya egymás felé fordulva ölelik egymást. Ezeket a király ajándékozta nőnemű udvarnokainak jubileumi ünnepsége alkalmából. Ennek felelevenítése a későkori mázas egyiptomi fajanszváza. A Kr. e. 6. századi Mediterráneumban nagy népszerűségnek örvendő fajanszedények egyiptomi ikonográfiai hatást mutatnak: gyakran majom, tilápia hal vagy sün formájúak. Számos ilyen edény származik a görög hatás alatt álló Naukrátiszból, valamint Rodoszról.
A majmos aryballos emellett egy olyan tárgycsoport része is, amelyek esetében az egyiptomi fajanszalakok hátán leopárdbőrt imitáló fekete foltok fedezhetők fel. A leopárdbőr megjelent Amon bárkáján, áldozati listákon, öltözetként pedig a termékenységhez kapcsolódott. Ez, valamint a váza párhuzamai elsősorban a Kr. e. 6–5. századra keltezik a tárgyat.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.