| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés ideje | 20. század eleje (gipszmásolat), Kr. e. 13. század közepe (eredeti) |
| Tárgytípus | gipszmásolat |
| Anyag, technika | gipsz |
| Méret | 316 x 338 x 33,5 cm |
| Leltári szám | Ag.486 |
| Gyűjtemény | Antik Gyűjtemény - gipszmásolatok |
| Kiállítva | Csillagerőd (Komárom) |
Gipszmásolat a mükénéi Oroszlános-kapu domborműves díszítéséről. Az eredeti, mészkőből faragott dombormű a késő bronzkori görög kultúra egyik legjelentősebb szobrászati emléke, készítési ideje a Kr. e. 13. század közepére tehető. A mükénéi fellegvár (akropolisz) főbejáratát díszítette, amely erről kapta az Oroszlános kapu nevet. A várost övező várfal kapujának keretét három hatalmas kőtömb alkotta, a reliefet a szemöldökkőre helyezték. A reliefet két oroszlán alakja díszíti, talán a királyi hatalom jelképei. Fejük hiányzik, ezeket külön kőből mintázták meg. Mellső lábukkal oltárszerű emelvényre lépnek, amelynek közepén oszlop emelkedik, egy épület (talán templom vagy palota) tetőgerendáit tartva. A kapu és a relief sohasem került föld alá, antik szerzők – köztük Pauszaniasz – és újkori utazók leírásai is említik őket. Az 1870-es években a homéroszi eposzokból ismert Trója romjait szenvedélyesen kutató német régész, Heinrich Schliemann is végzett feltárásokat a mükénéi bronzkori erődítmény falai között.
Hekler, Antal, Az antik gipszgyűjtemény I-II., Budapest, 1919-1920, 1923, no. 1. sz.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
