
Nyilazó alak sisakos feje az aiginai Aphaia-templom nyugati oromcsoportjából
Antik Gyűjtemény - gipszmásolatok
Készítés ideje | 20. század eleje (gipszmásolat), Kr. e. 350 körül (eredeti) |
---|---|
Tárgytípus | gipszmásolat |
Anyag, technika | gipsz |
Méret | 300 x 112 x 68 cm |
Leltári szám | Ag.194 |
Gyűjtemény | Antik Gyűjtemény - gipszmásolatok |
Kiállítva | Csillagerőd (Komárom), A Mausszólleion, Mausszóllosz király síremléke , XII. terem |
Gipszmásolat az egykor a halikarnasszoszi Mausszólleiont díszítő, feltehetően Mausszólloszt, a monumentális síremlék névadóját ábrázoló szoborról.
Az eredeti, British Museumban őrzött három méter magas szobor testét pentélikoni márványból faragták, a fej viszont az értékesebbnek tartott párosziból készült. Bajsza, rövid szakálla és hosszú, hátrafésült haja nem a korabeli görög divatot követi, ahogy ruhájának elrendezése sem. Lábán szandál és „zokni”, bal kezénél kardhüvely maradványai. Hagyományosan úgy vélik, hogy a szobor Mausszólloszt ábrázolja, ez azonban nem bizonyítható. Vélhetően az uralkodó dinasztia egyik férfitagja lehet.
A fejtető lekopott, ami arra utal: a szobor szabadban állhatott. Az 1857-ben végzett ásatásokon darabokban találták meg: hetvenhét töredékből állították össze.
Készítésének ideje – hasonlóan „Artemiszia” szobrához – a Kr. e. 350 körüli évekre tehető. Az ásatásokat vezető brit régész, Sir Charles Thomas Newton elméleti rekonstrukciója szerint a két alak – „Mausszóllosz” és „Artemiszia” – eredetileg a síremlék csúcsán, a négylovas kocsiban foglalt helyet. Az újabb régészeti megfigyelések szerint azonban „Mausszóllosz” szobra is az építmény középső részét körbevevő ión oszlopok között állhatott a Hekatomnida dinasztia többi tagjának szobrával együtt.
Hekler, Antal, Az antik gipszgyűjtemény I-II., Budapest, 1919-1920, 1923, no. 308. sz.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.