
Nyilazó alak sisakos feje az aiginai Aphaia-templom nyugati oromcsoportjából
Antik Gyűjtemény - gipszmásolatok
Készítés ideje | 20. század eleje (gipszmásolat), Kr. u. 170-180 (eredeti) |
---|---|
Tárgytípus | gipszmásolat |
Anyag, technika | gipsz |
Méret | 60 x 55 x 25 cm |
Leltári szám | Ag.325 |
Gyűjtemény | Antik Gyűjtemény - gipszmásolatok |
Kiállítva | Csillagerőd (Komárom), Komárom – Brigetio, Limes terem |
Marcus Aurelius császár márvány mellszobrának gipszmásolata.
A büsztöt a tunicára felöltött mellvért és hadvezéri palást (paludamentum) fedi. A portré tehát főparancsnokként ábrázolja a császárt, aki uralkodásának jelentős részét háborúban töltötte és a pannoniai határ mentén is katonai konfliktusokra kényszerült. A hosszú tincsekben lelógó szakáll viszont a szellemi emberek képmásainak több évszázados hagyományát követi – Marcus Aurelius Elmélkedések című művében maga is azt írta, hogy inkább lett volna filozófus, mint uralkodó. Homlokfürtjei fölfelé vannak fésülve – ez az utolsó, negyedik portrétípusának megkülönböztető vonása –, ami a császárok ábrázolásai közül csakis őrá jellemző.
A kiállított gipszmásolat a római Palazzo Braschiban őrzött, Kr. u. 170-180 között faragott márványbüsztről készült, amelyet Civita Laviniában (az ókori Lanuvium), Antoninus Pius villájában találtak 1701-ben.
Hekler, Antal, Az antik gipszgyűjtemény I-II., Budapest, 1919-1920, 1923, no. 410. sz.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.