| Készítés ideje | 20. század eleje (gipszmásolat), Kr. u. 2. század, Kr. e. 3-2. századi szobor nyomán (eredeti) |
|---|---|
| Tárgytípus | gipszmásolat |
| Anyag, technika | gipsz |
| Méret | 136 x 52 x 49 cm |
| Leltári szám | Ag.271 |
| Gyűjtemény | Antik Gyűjtemény - gipszmásolatok |
| Kiállítva | Csillagerőd (Komárom), Híres művek a hellénisztikus korból (Kr. e. 3–1. század) és hatásuk, IX. terem |
Gipszmásolat egy hellénisztikus kori (Kr. e. 2. század), Erószt és Pszükhét ábrázoló szobor nyomán készült császárkori márvány szoborcsoportról.
Az ábrázolás Erósz isten és Pszükhé, egy halandó lány szerelmének döntő pillanatára utal: az isten csókja ébreszti fel Pszükhét, aki, mint Csipkerózsika, halálos álomba merült. A lányt az olümposzi istenek végül befogadták maguk közé. A kisfúként megjelenített isten ruhátlan, Pszükhét a csípőjétől köpeny borítja. A Kr. u. 2. században faragott márványszobor nagyon népszerű volt a megtalálása utáni, klasszicista ízlésű korszakban, számos feldolgozás készült róla. Jelentősen át is dolgozták: Erósz feje ókori ugyan, de eredetileg nem tartozott a szoborhoz.
A márványszobrot 1749-ben találták Rómában az Aventinus-dombon. Ma is a városban őrzik a Musei Capitoliniben.
Hekler, Antal, Az antik gipszgyűjtemény I-II., Budapest, 1919-1920, 1923, no. 352. sz.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
