| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés helye | Róma, Michele Gherardi |
| Készítés ideje | 20. század eleje (gipszmásolat), Kr. u. 120-140, Kr. e. 200-150 körül készült szobor nyomán (eredeti) |
| Tárgytípus | gipszmásolat |
| Anyag, technika | gipsz |
| Méret | 160 x 118 x 50 cm |
| Leltári szám | Ag.280 |
| Gyűjtemény | Antik Gyűjtemény - gipszmásolatok |
| Kiállítva | Csillagerőd (Komárom), Híres művek a hellénisztikus korból (Kr. e. 3–1. század) és hatásuk, IX. terem |
Ifjú kentaurt ábrázoló császárkori márványszobor gipszmásolata.
A félig ló-, félig embertestű kentaur karján állatbőr lóg, bal kezében pásztorbotot (pedum) tart – ezek a civilizáción kívüli világ képjelei. Ugyanígy értelmezhető a fenyőág és a nádsíp (szürinx) is, amelyet az eredeti mű szobortámasztékára faragtak (a másolatról hiányzik). A kentaur arcán harsány öröm – ő itt érzi jól magát.
A talapzaton olvasható görög feliratból tudjuk, hogy a szürke márványból faragott szobrot Ariszteiasz és Papiasz készítette Kr. u. 120-140 között egy Kr. e. 200-150 körül készült szobor nyomán. Mindketten a kis-ázsiai Aphrodisziasz egyik műhelyében dolgoztak. Aphrodisziasz a Kr. e. 1. század végétől a Római Birodalom egyik legfontosabb szobrászati központja volt.
A császárkori szobrot a Róma közelében fekvő Tivoliban (az ókori Tibur), Hadrianus császár villájában találták 1736-ban. Ma Rómában, a Musei Capitolini-ben őrzik.
Hekler, Antal, Az antik gipszgyűjtemény I-II., Budapest, 1919-1920, 1923, no. 351. sz.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
