
Metopé a Parthenón déli oldaláról: lapitha és kentaur harca
Antik Gyűjtemény - gipszmásolatok
Alkotó | |
---|---|
Készítés helye | Firenze, Giuseppe Lelli |
Készítés ideje | 20. század eleje (gipszmásolat), Kr. u. 2. század közepe, Kr. e. 3. századi szobor nyomán (eredeti) |
Tárgytípus | gipszmásolat |
Anyag, technika | gipsz |
Méret | 108 x 114 x 57 cm |
Leltári szám | Ag.282 |
Gyűjtemény | Antik Gyűjtemény - gipszmásolatok |
Kiállítva | Csillagerőd (Komárom), Apollón és Marszüasz , VI. terem |
Apollón és Marszüasz zenei versengésének mitikus történetét egy Kr. e. 3. században készült szoborcsoport örökítette meg, amelyhez két szobor tartozott: a versenyben alulmaradt Marszüasz alakja, aki fához kötözve várta büntetését, és a szkíta rabszolgáé, aki a szatürosz megnyúzására készült. A hellénisztikus kori szobor nyomán készült a Kr. u. 2. század közepén a kését fenő szkíta rabszolga márványszobra, amelyről ezt a gipszmásolatot öntötték.
A kompozíció piramisszerű forma: a kését élező férfialak meggörnyedve guggol, térdét két előrenyújtott karja fogja közre. Vonásai jelzik, hogy nem görög: az álla előreugrik, feje hosszúkás. Együttérzőn néz fel áldozatára. Nem eszméi keltette indulatból lesz a szatürosz hóhéra; parancsra teszi. A császárkori márványszobor egy része, például a kést tartó kéz, újkori kiegészítés. A restaurátor ismerte a történetet, tudta, mit kell ábrázolnia a szobornak.
A márványszobor Rómában került elő, ma a firenzei Galleria degli Uffiziben őrzik.
Hekler, Antal, Az antik gipszgyűjtemény I-II., Budapest, 1919-1920, 1923, no. 360. sz.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.