| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés helye | Róma, Michele Gherardi |
| Készítés ideje | 20. század eleje (gipszmásolat), Kr. u. 2. század első fele, Kr. e. 2. századi szobor nyomán (eredeti) |
| Tárgytípus | gipszmásolat |
| Anyag, technika | gipsz |
| Méret | 158 x 226 x 85 |
| Leltári szám | Ag.292 |
| Gyűjtemény | Antik Gyűjtemény - gipszmásolatok |
| Kiállítva | Csillagerőd (Komárom), Az antik szobrászat hatása a reneszánszban, XVII. terem |
Az alvó Ariadnét ábrázoló császárkori márványszobor gipszmásolata.
A mítosz szerint Ariadné krétai királylány beleszeretett az athéni hérószba, Thészeuszba, és segített neki legyőzni a bikafejű Minótauroszt. A Krétáról elhajózó Thészeusz azonban Naxosz szigetén hagyta Ariadnét, akire azután Dionüszosz talált rá és feleségül is vette. Az életnagyságúnál nagyobb szobor a két esemény közötti időben jeleníti meg a királylányt. Sziklán fekszik, mit sem tudva alussza át szerelme távozását. Felkarját kígyót mintázó karperec díszíti, ezért a 16-17. században Kleopátra szobraként azonosították, hiszen az egyiptomi királynő halálát kígyómarás okozta.
A császárkori márvány eredetit a Kr. u. 2. század első felében faragták egy Kr. e. 2. századi szobor nyomán. Ma a vatikáni Musei Vaticaniban látható.
Hekler, Antal, Az antik gipszgyűjtemény I-II., Budapest, 1919-1920, 1923, no. 391. sz.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
