| Készítés ideje | 20. század eleje (gipszmásolat), Kr. u. 160-170 (eredeti) |
|---|---|
| Tárgytípus | gipszmásolat |
| Anyag, technika | gipsz |
| Méret | 59 x 42 x 30 cm |
| Leltári szám | Ag.320 |
| Gyűjtemény | Antik Gyűjtemény - gipszmásolatok |
| Kiállítva | Csillagerőd (Komárom), Portrék nagy emberekről , X. terem |
Ruhátlan púpos férfi szobrának gipszmásolata. A fej és a váll jórészt arányos, a felsőtest azonban teljesen torz. A mű a hellénisztikus kortól kezdve népszerű groteszk ábrázolások hagyományát folytatja. Arcvonásai békések, göndör haja és szakálla a szellemi emberek portréit idézi. A számoszi Aiszóposz (Kr. e. 624—540 körül), a híres görög meseíró az ókori hagyomány szerint kisnövésű és púpos volt. Ezért korábban az ő portréjának tartották a szobrot, ám ez az azonosítás bizonytalan. Aiszóposz nevét főleg állatmeséi tették híressé, amelyeket később sokan (például Phaedrus, Heltai Gáspár, Jean de La Fontaine) újra feldolgoztak.
Az eredeti szobrot márványból faragták Kr. u. 160-170 között. Rómában, Caracalla császár fürdőjében találták 1758-ban, ma is a városban őrzik, a Villa Albaniban.
Hekler, Antal, Az antik gipszgyűjtemény I-II., Budapest, 1919-1920, 1923, no. 396. sz.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
