| Készítés ideje | 20. század eleje (gipszmásolat), 1500-1800 között (eredeti) |
|---|---|
| Tárgytípus | gipszmásolat |
| Anyag, technika | gipsz |
| Méret | 64 x 30 x 31 cm |
| Leltári szám | Ag.329 |
| Gyűjtemény | Antik Gyűjtemény - gipszmásolatok |
| Kiállítva | Csillagerőd (Komárom), Portrék római császárokról , XI. terem |
A gipszmásolat Tiberius császárt (Kr. e. 42 – Kr. u. 37), Augustus utódját ábrázolja. A császár fejét övező tölgyfalombos koszorút (corona civica) kitüntetésként eredetileg olyan polgárok érdemelték ki, akik csata közben megmentették egy római életét. Elődje, Augustus uralkodásától kezdve a tölgykoszorú azonban egyre inkább a császári hatalom jelképévé és így az uralkodók kizárólagos attribútumává vált: azt jelképezte, hogy egyedül a császár képes a rómaiak megmentésére.
A portrébüsztöt, amelyről a gipszmásolat készült, egy ismeretlen itáliai szobrász készítette bronzból 1500 és 1800 között. Az újkori (reneszánsz?) portré megmintázásához eredeti császárkori Tiberius-képmásokat használt fel. A császár arcvonásai és a középen – fecskefarokra emlékeztetően – kettéválasztott homloktincsei ugyanis leginkább az antik Tiberius-portrék utolsó, ún. Chiaramonti típusát idézik.
Az újkori szobrászmester kiválóan visszaadta az uralkodása végén igen népszerűtlenné vált és főleg kegyetlenkedéseiről elhíresült Tiberius császár fizikai adottságait, amelyeket a történetíró Suetonius így jellemzett: „Arcbőre fehér, a haja hátul úgy lenőtt, hogy nyakszirtjét is elfedte – ez családi vonása, arca nemes, gyakran mégis hirtelen támadt daganatok éktelenítették; különlegesen nagy szemével – ami szinte csodaszámba ment – éjjel is, sötétben is látott, igaz, hogy csak közvetlenül ébredés után (…) arcának feszült kifejezése volt, s többnyire hallgaton járt-kelt (…)”
A bronzportrét ma a párizsi Louvre gyűjteményében őrzik.
Hekler, Antal, Az antik gipszgyűjtemény I-II., Budapest, 1919-1920, 1923, no. 401. sz.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
