| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | itáliai |
| Készítés ideje | 1504-1505 (eredeti), 20. század eleje (gipszmásolat) |
| Tárgytípus | gipszmásolat |
| Anyag, technika | gipsz |
| Méret | 120 × 102 × 10,5 cm |
| Leltári szám | 2022.1.1.Rg |
| Gyűjtemény | Régi Szobor Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Az itáliai művészek életrajzírójaként is ismert Giorgio Vasari (1511—1574) említi, hogy miközben Michelangelo a Dávid szobron dolgozott Firenzében, kinagyolt két márványtömböt, amelyekből egy-egy csodálatra méltó, ám befejezetlen tondót faragott. A Taddei-tondó megrendelőjéről, Taddeo Taddeiről kapta nevét, aki módos textilkereskedő, műpártoló és Raffaello mecénása volt. A dombormű oldalnézetből ábrázolja a Madonna arcát, ölében a riadtan elhúzódó gyermek Jézussal. A riadalom okozója a gyermek Keresztelő Szent János kezében tartott tengelice, Krisztus szenvedésének és kereszthalálának szimbóluma, amely a Megváltó sorsát vetíti elő. A dombormű befejezetlensége különösen Keresztelő Szent János háttérbe olvadó alakjánál szembetűnő. Okát egyes művészettörténészek a sok megbízás miatti időhiánnyal magyarázták, ugyanakkor a tudatos művészi döntés lehetősége is fennáll: a szobrász a „non finito” műveknek az antik, platóni filozófiában gyökerező esztétikáját alkalmazhatta művénél.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
