| Készítés helye | Egyiptom |
|---|---|
| Készítés ideje | Kr. e. 6. század - Kr. u. 3. század |
| Tárgytípus | szerves maradványok |
| Anyag, technika | Állatmúmia, vászon maradványok |
| Méret | 18 cm |
| Leltári szám | 56.97-E |
| Gyűjtemény | Egyiptomi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A sólyom központi szerepet játszott az ókori egyiptomi vallásban és mitológiában, számos isten (Ré, Ré-Harahti, Hórusz tucatnyi lokális változata, Nemti stb.) fő megjelenési formája lehetett. A Hórusz istennel való kapcsolat folytán a sólyom a Hórusszal azonosított király személyéhez is szorosan kapcsolódott: más királyi állatok (oroszlán, bika) mellett egyes ábrázolásokon az uralkodó sólyom alakjában is megjelenhetett. Bár a sólyomistenek tiszteletére az egyiptomi predinasztikus kortól (i. e. 3000 előtt) vannak bizonyítékok, a sólymok mumifikálása csak az i. e. 7. században kezdődött és körülbelül az i. sz. 2. századig tartott.
A későkori egyiptomiak a sólymok minden példányát szent állatnak tekintették, az elhullott példányokat nemre, fajtára való megkülönböztetés nélkül mumifikálták és külön temetőkben helyezték el, amiket a görög-római korban Heresieon néven ismertek. Az ország több pontján létesített temetőkben a sólymok és a velük azonosított egyéb ragadozó madarak (vércsefélék, karvaly, héja stb.) múmiái mellett, azoknak a zsákmányállatoknak a mumifikált példányai (rágcsálók, csúszómászók) is előkerültek, amiket a ragadozók túlvilági táplálékául szántak.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
