| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | osztrák |
| Készítés ideje | 1840 körül |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 79 x 63,2 cm |
| Leltári szám | 35.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Franz Eybl a bécsi akadémián Johann Baptist Lampi és Peter Krafft tanítványa volt, később pedig azok közé a művészek közé tartozott, akik a megmerevedett klasszicizmust új útra terelték. A polgári zsánerfestészet művelőjeként és portréfestőként is rendkívül foglalkoztatott volt a korban. Eybl arcképfestészetére nagy hatást gyakorolt a holland mester, Rembrandt van Rijn, ami a Szépművészeti Múzeumban őrzött Eybl-önarcképen is megnyilvánul, legtipikusabban a biedermeier stílustól idegen drámai árnyékolás alkalmazásában.
A fiatal, öltözéke alapján módos megjelenésű férfi arcát felülről világítja meg a fény, így szemét szürke kalapjának karimája árnyékolja. Míg a fejrész kidolgozottsága alapos, addig az alak teste és öltözéke vázlatszerű, és a háttér árnyékolása is csak satírozott. A kép 1840 körül keletkezett, és egy kisebb méretű, eltérő színvilágú önarckép előtanulmánya lehetett – feltehetőleg azé a festményé, amelyet ma a bécsi Belvedere őriz.
Izsák-Boda Bianka
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 3. rész, Új szerzemények. 1.füzet: a, Festmények; b, Festmények módjára kezelt műtárgyak, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1914.
Tóth, Ferenc, Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Gyűjteményének kialakulása, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 119., 161. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
