| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | európai, itáliai, toszkán |
| Készítés helye | Firenze, Itália |
| Készítés ideje | 1463–1465 |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | terrakotta |
| Méret | 45 × 22 × 15 cm, 6,5 kg |
| Leltári szám | 4974 |
| Gyűjtemény | Régi Szobor Gyűjtemény |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Második emelet, Európai szobrászat 1350-1800, 1. terem |
Firenze kézműiparosai, művészei, orvosai céhekbe tömörülve igyekeztek érdekeiket érvényesíteni. A társulások székhelyét az eredetileg piac és búzaraktár céljaira épült robosztus gótikus épületben, az Orsanmichelében alakították ki, aminek homlokzatát körben az egyes céhek védőszentjeinek szobraival díszítették.
A kereskedők bírósága (Tribunale della Mercanzia) 1463-ban átvette a céheket támogató politikai párt, a Guelfek szoborfülkéjét, és megbízta a kora reneszánsz korszak egyik legkeresettebb szobrászát, Luca della Robbiát, hogy tervezzen oda egy Krisztust és Hitetlen Szent Tamást ábrázoló nagyméretű szoborcsoportot. A mester a monumentális bronz szobor tervét – a kor szokásának megfelelően – ebben a kisméretű terrakotta (égetett agyag) modellben formálta meg. A feltámadásban kételkedő Tamás apostol kezét Krisztus oldalának sebébe helyezi (Jn 20,24-29), így szerez bizonyságot, hogy Krisztus meghalt ugyan, de feltámadt. (A bírák küldetésük metaforájaként érthették a történetet: “tamáskodni” mindvégig, míg kézzelfogható bizonyíték nem kerül.) A jelenet nem mozgalmas, inkább mintha egy pillanatra megállna az idő, amikor Tamás elfogadja azt, ami az emberi elme számára felfoghatatlan.
A modell azonban talán mégsem nyerte el a megrendelők tetszését, mert végül nem ezt a kompozíciót öntették ki bronzból, hanem a város egy másik vezető szobrászáét, Andrea del Verrocchióét. A Lucáénál jóval drámaibb, mozgalmasabb és monumentálisabb szoborcsoport ma is látható Firenzében.
Pattantyús Manga
A szobor töredékes állapotban maradt fenn: Krisztus feje és jobb keze hiányzik. Előbbit egykor 19. századi kiegészítés pótolta, amelyet később eltávolítottak. A hátoldalon az alakokat a szobor kiégetése előtt üregelték. A szobor egykor festve volt, de eredeti festésének nagy részét elvesztette, a talapzaton zöld, Szent Tamás ruháján piros és kék, Krisztus ruháján kék és zöld festéknyomok láthatók. A festett reneszánsz fafülke, amelyben a Szépművészeti Múzeumba érkezett, méretkülönbség és az alján lévő felirat ([SAN]CTA MARIA ORA PRO N[OBIS]) miatt eredetileg nem tartozhatott a szoborhoz.
Balogh, Jolán, Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der bildenden Künste in Budapest, IV – XVIII. Jahrhundert: 1. Textband Bd. 1, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975, 61-62. o., 54. sz., 71, 72.
Pope-Henessy, John, “Italian sculpture – Budapest and Paris”, Apollo 102.161-166 (1975), 474-475 o.
Jékely, Zsombor (ed.), Verrocchio Krisztusa/Verrocchio’s Christ, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2003, 64-65. o., 8. sz.
Bodnár, Szilvia (ed.), The Museum of Fine Arts Budapest: guide, Museum of Fine Arts, Budapest, 2006, 136-137. o., 179. sz.
Borus, Judit – Kocsis, Alexandra – Ruttkay, Helga (eds.), Museum of Fine Arts: highlights from the collection, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2019, 100-101. o.
Borus, Judit – Kocsis, Alexandra – Ruttkay, Helga (eds.), Szépművészeti Múzeum: Remekművek az ókortól a 18. század végéig, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2019, 100-101. o.
Kocsis, Alexandra (ed.), Museum of Fine Arts: Highlights from the Collection, Museum of Fine Arts, Budapest, 2019, 100-101. o.
Vécsey, Axel (ed.), Masterpieces: Museum of Fine Arts Budapest, Museum of Fine Arts, Budapest, 2019, 60. o.
Vécsey, Axel (ed.), Remekművek: Szépművészeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2019, 60. o.
Radványi, Orsolya (ed.), Múzeumi kalauz: Vezető a Szépművészeti Múzeum régi gyűjteményeihez, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2021, 83. o.
Radványi, Orsolya – Böröczki, Noémi (eds.), Museum Guide: Old collections of the Museum of Fine Arts, Budapest, Museum of Fine Arts, Budapest, 2021, 83. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
