| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | német |
| Készítés ideje | 1530–1540 körül |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | bronz |
| Méret | 29 × 11,5 × 9 cm |
| Leltári szám | 5311 |
| Gyűjtemény | Régi Szobor Gyűjtemény |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Második emelet, Európai szobrászat 1350-1800, 2. terem |
Itáliai hatásra a 16. század elejétől német területeken, elsősorban Augsburgban és Nürnbergben is feltámadt az érdeklődés a kisbronzok iránt. Szemben az itáliai kisbronzokkal azonban, ahol többnyire a mű modelljének a mesterét ismerjük, a német szobrok esetében legfeljebb a bronzöntő neve maradt ránk. Homály fedi a budapesti kisbronz alkotójának kilétét is, aki szükségnevét éppen a Szépművészeti Múzeum szobra után kapta. Német kortársaival ellentétben, akik csak ritkán használtak antik előképeket, a Budapesti Abundantia Mesterének kisbronzai, nyilvánvaló itáliai ösztönzésre, kifejezetten antikizáló irányzatot követnek.
Miközben a német szobrászok komoly erőfeszítéseket tettek, hogy a kisbronz műfaját hazájukban meghonosítsák, a technikai igazodás az itáliai példaképhez korántsem ment zökkenőmentesen. A német mesterek rendszerint nem agyagban, gipszben, vagy viaszban mintázták meg bronzaik modelljét, ahogyan Itáliában volt szokás, hanem továbbra is ragaszkodtak a fához, amelynek faragásában lényegesen jártasabbak voltak. A budapesti nőalak – mely kezében egykor a Bőség és Gazdagság allegorikus ábrázolásainak elmaradhatatlan attribútumát, a bőségszarut tarthatta – modelljét is fából faragták, majd az erről vett mintát öntötték bronzba. A szobor felülete hűen tükrözi modelljének rendhagyó anyagát, amelyen a fába ejtett vésőnyomok is jól kivehetők. A kisbronzon helyenként megmaradt festéknyomok pedig arról árulkodnak, hogy a szobrász itt sem volt képes szakítani a német faszobrászat hagyományaival: a budapesti kisbronzot egykor nem a patinával vonták be, hanem vastag festékréteg borította. Ezzel nemcsak a felület egyenetlenségeit fedték el, de megszüntették a bronz jellegzetes, fémes felületét is.
Szőcs Miriam
Petrovics, Elek – Meller, Simon, Ferenczy István bronzgyűjteményének kiállítása, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1917, 13. o.
Balogh, Jolán, Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der bildenden Künste in Budapest, IV – XVIII. Jahrhundert: 1. Textband Bd. 1, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975, 231-231. o., 337. sz., 392.
Szmodisné Eszláry, Éva, A Régi Szoborgyűjtemény kincsei, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1994, 57. o.
Szmodisné Eszláry, Éva, The treasures of the Old Sculpture collection, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1994, 57. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
