| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | belga |
| Készítés ideje | 1864 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, fa |
| Méret | 75,5 x 60,5 cm |
| Szignó | lent, jobbra: Louis Gallait 1864 |
| Leltári szám | 254.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Louis Gallait Tournaiban és Antwerpenben kezdte tanulmányait, majd 1834–1841 között Párizsban élt, ahol Ary Scheffer és Paul Delaroche romantikus történeti festészete alapvető hatással volt művészi fejlődésére. A nemzeti múlt drámai eseményeit feldolgozó nagyszabású, realisztikus kompozíciói nemcsak az 1830-ban függetlenedő Belgiumban voltak népszerűek, hanem Európa-szerte komoly sikert arattak. Németországban bemutatott alkotásai a müncheni akadémia professzora, Karl von Piloty közvetítésével a magyar történelmi festőkre, többek közt Székely Bertalanra is hatással voltak.
Gallait kisebb léptékű, meghitt zsánerképeihez tartozik a mutatványosok hányattatott sorsát illusztráló festménye, mely Raffaello Madonna-ábrázolásait idézi. A piramidális kompozíció középpontjában ülő női alak szoros egységet alkot a karjaiban alvó gyermekkel és a fejét bágyadtan támasztó kislánnyal. A lábuknál heverő hangszerek, zsonglőrlabdák és jelmezek egyszerre ünnepelt és megvetett mesterségük kellékei. A naplemente finom, meleg fényhatásai kiemelik a csoport egzotikus, melankolikus szépségét. Gallait – kisebb-nagyobb eltérésekkel – több változatban is megfestette a jelenetet.
Kovács Anna Zsófia
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 3.rész, Új szerzemények. 2. füzet: c, Az 1912. évi szerzemények; d, Függelék: 1., Néhai gr. Pálffy János hagyományáról felvett jegyzőkönyvek; 2., Kifüggesztésre, másolásra s elhelyezésre vonatkozó adatok: e, Kimaradt festmények; f, Javítások; g, Tárgymutató az 1. és 2. füzethez; h, Tartalomjegyzék, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1915.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
