| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | itáliai |
| Készítés ideje | 16. század második negyede |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | bronz, sötét lakkpatinával |
| Méret | 19,5 × 11 × 11,5 cm, 1 kg |
| Leltári szám | 5316 |
| Gyűjtemény | Régi Szobor Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A reneszánsz kisbronzok egyik kedvelt témájának számítottak a kecskelábakkal és szarvval ábrázolt szatírok, akik a görög-római mitológiában a fák és a hegyek félistenei, és Dionüszosznak, a bor és mámor istenének kísérői. A számos változatban fennmaradt, bal térdére ereszkedő szatír kompozícióját Severo da Ravenna, a főleg Észak-Itáliában, Padovában és Ravennában működő szobrász alkotta meg 1520 körül, akit az antik művészet példái mellett Andrea Briosco, azaz Riccio (1470 körül ‒ 1532) húsvéti kandeláberének (Padova, Szent Antal-bazilika, 1507‒1515) groteszk figurái is inspirálhattak. A budapesti kis bronzalakhoz hasonló példányok – gyertya- vagy tintatartóként – egykor gyakorlati funkciót is betöltöttek.
Petrovics, Elek – Meller, Simon, Ferenczy István bronzgyűjteményének kiállítása, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1917, 13. o.
Balogh, Jolán, Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der bildenden Künste in Budapest, IV – XVIII. Jahrhundert: 1. Textband Bd. 1, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975, 152-153. o., 193. sz., 234.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
