Venus és Adonis Ferdinando Tacca

Ferdinando Tacca, apját a Giambologna tanítvány Pietro Taccát követte a firenzei Borgo Pinti-beli műhely élén. Így nemcsak a Toszkán Nagyherceg udvari szobrászának pozícióját örökölte meg, de a világi és egyházi ünnepségek szervezésének feladata is rá hárult. Számos, különleges hatásokat előidéző, színházi előadásokra és ünnepségekre szánt gépezetet tervezett, és nevéhez fűződik Firenze első színháza, a Teatro della Pergola is. Mivel idejének java részét az alkalmi dekorációk kötötték le, sokáig elsősorban díszlettervezőként, mérnökként és építészként tartották számon, és csak az utóbbi időben került napfényre a szobrászi életműve. Különös, hogy bár a firenzei bronzöntés központjának számító Giambologna műhelye vezetője volt, sokáig egyetlen kisbronzot sem tulajdonítottak neki.

Mára egész sorozat mitológiai témájú kisbronzot ismerünk tőle, köztük a budapesti Venus és Adonist. Az ovidiusi történet szerint a szerelem istennője hiába igyekezett óvni szépséges, ám halandó kedvesét, Adonist, egy vadászat során egy vadkan halálra sebezte. A budapesti kisbronz a történetnek azt a reneszánsz és barokk művészetben egyaránt gyakran ábrázolt epizódját idézi meg, amikor Venus kétségbeesetten próbálja visszatartani a végzetes vadászatra induló szerelmét. A budapesti csoporton is feltűnnek Ferdinando Tacca jellegzetesen kecses alakjai, a szobor finom, rendkívül részletgazdag megmunkálása pedig kiváló példája annak, milyen technikai tökélyre jutott a bronzöntés Firenzében a 17. századra.

Szőcs Miriam