Mátyás király portréja Benedetto da Maiano (tulajdonítva) Giovanni Dalmata (korábbi attribúció)

A Mátyás királyt (1443–1490) és második feleségét, a nápolyi király I. Ferdinánd lányát, Aragóniai Beatrixot (1457–1508) ábrázoló márványdomborművek az itáliai quattrocento portrészobrászat terén kiemelkedők, Magyarországon pedig nagy történelmi jelentőséggel bírnak. Mátyás az egyik legtöbb hadi és gazdasági sikert elérő magyar király és egyben Európában az első uralkodó, aki az itáliai reneszánsz művészetet az Alpoktól északra meghonosította. A különleges formájú, a domborművet a büszttel bravúrosan ötvöző antikizáló portrék az uralkodópár emblematikus ábrázolásai. A domborművek eredetileg a budai királyi kastélyban lehettek, bár első ízben csak II. Miksa (1527–1576) császár említette őket 1571. augusztus 20-án kelt levelében. A német-római császár és egyben magyar király, az akkor Északkelet-Magyarországon, Bornemissza Gergely szepesi prépost, csanádi püspök birtokában található domborműveket magához kérette. A portrék 1572. március 14-én így Bécsbe kerültek, a császári gyűjteménybe, majd később a Kunsthistorisches Museum kollekciójának a részét képezték. Az ábrázolások a 20. században, az Ausztria és Magyarország között 1932-ben megkötött velencei egyezmény eredményeként jutottak vissza a magyar állam tulajdonába. A következő évben a művek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe kerültek.

A magyar történet- és művészettörténet-írás a portrékat a 19. század közepén fedezte fel újra. Ezt követően számos próbálkozás történt a művek alkotójának meghatározására, de egyik sem vált általánosan elfogadottá. Benedetto da Maiano, Francesco Laurana (mh. 1502 előtt), Gian Cristoforo Romano (1465 körül – 1512) mellett lombard vagy milánói mester is felmerült mint lehetséges készítő. A Giovanni Dalmatáról (1440 körül – 1509 után) 1994-ben monográfiát író Johannes Röll az 1480-as évek elejétől 1490-ig Magyarországon, Mátyás udvarában dolgozó szobrász szerzősége mellett érvelt. Ezt az attribúciót azonban a művek stílusa nem teljesen támasztotta alá. Újabban Paolo Parmiggiani Benedetto da Maiano műveiként azonosította a Mátyás- és Beatrix-portrékat. Parmiggiani szerint az általánosan 1480 és 1490 közötti időszakra keltezett művek nem ekkor, hanem korábban, 1476 körül készülhettek Firenzében, Mátyás és Beatrix házasságkötésének alkalmából. Parmiggiani számos hasonlóságot fedezett fel stílusban és faragásmódban a portrék és Benedetto da Maiano más művei között. Azt is érvként hozta fel, hogy Benedetto da Maiano a firenzei bankár és diplomata Filippo Strozzi (1428–1491) révén rendszeresen dolgozott Beatrix édesapjának, I. Ferdinánd nápolyi királynak. A firenzei készítést erősíti meg a művek 2015-ben elvégzett technikai vizsgálata is. A márvány a vizsgálat szerint a carrarai márvány jellegzetességeit mutatja. Emellett arra is fény derült, hogy a háttér sötétzöld kőberakása nem jáspisból készült, ahogy hagyományosan korábban tartották, hanem szerpentinitből, abból a népszerű kőzetből, amelyet Toscanában „marmo verde di Prato” néven ismernek, és Firenzében rendszeresen használtak templomok külső és belső dekorációjánál.

Szőcs Miriam

Balogh, Jolán, Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der bildenden Künste in Budapest, IV – XVIII. Jahrhundert: 1. Textband Bd. 1, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975, 101-105. o., 125. sz.

Dal Poggetto, Maria Grazia Ciardi Dupré, “Recensione – Jolán Balogh, Katalog der ausländischen Bildwerke der Museums der bildenden Künste in Budapest. IV-XVIII Jahrhundert Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975 Vols. 2: I, Textband; II, Bildband.”, Prospettiva 8-11 (1977), 63-67 o.

Museum of Fine Arts: highlights from the collection, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2019, 106-109. o.

Szépművészeti Múzeum: Remekművek az ókortól a 18. század végéig, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2019, 106-109. o.

Museum of Fine Arts: Highlights from the Collection, Museum of Fine Arts, Budapest, 2019, 106-109. o.

Masterpieces: Museum of Fine Arts Budapest, Museum of Fine Arts, Budapest, 2019, 50-51. o.

Remekművek: Szépművészeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2019, 50-51. o.

Múzeumi kalauz: Vezető a Szépművészeti Múzeum régi gyűjteményeihez, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2021, 92-93. o.

Museum Guide: Old collections of the Museum of Fine Arts, Budapest, Museum of Fine Arts, Budapest, 2021, 92-93. o.