Komoly önarckép Franz Xaver Messerschmidt

Franz Xaver Messerschmidt ma elsősorban egyedülálló karakterfej-sorozatáról ismert. A Straub szobrászcsaládból származó Messerschmidt nagybátyjai mellett kezdett faragni, majd a Bécsi Képzőművészeti Akadémián folytatta tanulmányait. Korai, Mária Teréziáról és férjéről, Lotharingiai Ferencről készített bronz büsztjeinek (Belvedere, Bécs) sikere megbízások sorát vonta maga után. A császári család elsőszámú szobrászává avanzsált Messerschmidt meredeken ívelő karrierjét rejtélyes betegsége törte derékba. Jóllehet a bécsi Képzőművészeti Akadémia Szobrász Tanszékének professzori állásának biztos várományosának számított, előlépését elmezavarára hivatkozva megtagadták, és alig negyvenévesen nyugdíjazták. A mélyen megbántott művész ekkor Pozsonyba költözött. Itt elsősorban a híres karakterfej-sorozatán dolgozott.

A szobrászat történetében egyedülálló, elnevezésükkel szemben inkább különféle grimaszokat megjelenítő, ötvennégy büsztöt számláló karakterfej sorozatból hármat a Szépművészeti Múzeum őriz. Bár kétségkívül hatottak rájuk a korszakban reneszánszukat élő fiziognómiai és kifejezés tanulmányok, jelentésüket és az alkotó szándékait máig rejtély övezi. A rendkívül népszerű karakterfejek mellett Messerschmidt kisméretű alabástrom medalionjai a háttérbe szorultak. Az alig tenyérnyi művekből tizenkettő maradt ránk, ebből hét a Szépművészeti Múzeumban található. Ha kis méretben is, de hűen tükrözik a szobrász karakterfej sorozatán is megnyilatkozó extravagáns művészetét, a nyelvet öltő, Nevető önarcképnek pedig a karakterfejek között meg is található a párja, a Nevető önarckép büsztön (magángyűjtemény). Míg a karakterfejek között ez az egyetlen, amelyik kifejezetten pozitív érzelmet tükröz, a könnyedebb hangvételű, a művész átváltozásit játékos formában megörökítő alabástrom medalionok már a korszakban ugyancsak népszerű karikatúrákat juttathatják az eszünkbe.

Szőcs Miriam