| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | itáliai |
| Készítés ideje | 17. század eleje |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | bronz |
| Méret | 26,5 × 25 × 8,5 cm, 4 kg |
| Leltári szám | 51.555 |
| Gyűjtemény | Régi Szobor Gyűjtemény |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Földszint, Barokk Csarnok |
Az ovális talapzatra helyezett, lépő ló figurája a flamand származású manierista szobrász, Giambologna leggyakrabban másolt kompozíciói közé tartozik. A mű prototípusa I. Cosimo de’ Medici herceg (1519‒1574) monumentális lovasszobra volt, amelynek elkészítésével 1587-ben bízták meg a mestert. Az 1594-ben a firenzei Piazza della Signorián felállított emlékmű megalkotásánál Marcus Aurelius antik lovasszobra mellett a híres reneszánsz példák, Donatello Gattamelata- és Verrocchio Colleoni-szobra is inspirálták Giambolognát. A lépő ló harmonikus kompozíciójáról már Giambologna műhelyében számos kis méretű bronzmásolat és -variáns készült, amelyeket később Antonio és Francesco Susini, majd Adriaen de Vries is újra felhasználtak. A Cosimo-szobrot pontosan ismétlő budapesti darab az itáliai példányokhoz áll közel, és feltehetően a 17. század elején készült.
Balogh, Jolán, Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der bildenden Künste in Budapest, IV – XVIII. Jahrhundert: 1. Textband Bd. 1, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975, 135-138. o., 172. sz., 216.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
