| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | osztrák |
| Készítés ideje | 1750 körül |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | ólom |
| Méret | 33 × 17 × 10 cm, 5 kg |
| Leltári szám | 52.55 |
| Gyűjtemény | Régi Szobor Gyűjtemény |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Második emelet, Európai szobrászat 1350-1800, 3. terem |
Georg Raphael Donner a 18. század első felének legismertebb osztrák barokk szobrásza. Kezdetben Bécsben, majd Drezdában tanult, és vélhetően járt Itáliában is. Élete során Salzburgban, Bécsben és Pozsonyban dolgozott, utóbbi városban 1728 és 1739 között Esterházy Imre (1663−1745) esztergomi érsek és hercegprímás udvari szobrászi és építészeti felügyelői posztját is betöltötte. Az táliai tanulmányútján látottak és a bécsi Liechtenstein-gyűjtemény reneszánsz bronzainak hatására művein hamarosan klasszikus elemek is megjelentek. Ez utóbbi ihlette az antik mitológiából ismert szereplőket ábrázoló négy kis ólomszobrát is. A sorozat egykor a bonchidai (ma Bonțida, Románia) Bánffy-kastély dekorációjához tartozott; a Venus és a Mercurius több változatban is fennmaradt.
Balogh, Jolán, Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der bildenden Künste in Budapest, IV – XVIII. Jahrhundert: 1. Textband Bd. 1, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975, 248. o., 372. sz., 427.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
