| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | osztrák |
| Készítés ideje | 16. század eleje |
| Tárgytípus | dombormű |
| Anyag, technika | festett, faragott hársfa |
| Méret | 73 x 107 x 20 cm |
| Leltári szám | 52.968 |
| Gyűjtemény | Régi Szobor Gyűjtemény |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Második emelet, Európai szobrászat 1350-1800, 1. terem |
Leonard Astl a felső-ausztriai Gmundenben 1505–1523 között vezetett műhelyt. Nevét (szignóját) egyedül a legjelentősebb késő gótikus szárnyas oltárok sorába tartozó hallstatti (Ausztria) Mária-oltár egyik domborműve őrzi. Ennek stílusa
alapján később több szobrot is sikerült Astl műveként azonosítani. Szobrászatára a korabeli délnémet festészetben ismert úgynevezett dunai iskola volt a legnagyobb hatással. A budapesti csoporton a háttérben kimagasodó Szent János evangélista
hajtincseinek megformálása, valamint hosszúkás, szögletes arca utal leginkább Astl jellegzetes faragásmódjára.
Balogh, Jolán, Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der bildenden Künste in Budapest, IV – XVIII. Jahrhundert: 1. Textband Bd. 1, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975, 229. o., 333. sz., 388.
Szmodisné Eszláry, Éva, A Régi Szoborgyűjtemény kincsei, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1994, 56. o., 48. kép.
Szmodisné Eszláry, Éva, The treasures of the Old Sculpture collection, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1994, 55-56. o., Fig. 48.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
