Álló muzsik Ivan Lavrentics Gorohov

Ivan Lavrentics Gorohov 1863 és 1934 közt élő orosz realista táj- és életképfestő volt. Művein a cári Oroszország elnyomott parasztságának mindennapjait örökítette meg. Ő maga is jobbágycsaládból származott. Tehetsége korán megmutatkozott, de mivel munkaerejére otthon volt szükség, nem tanulhatott tovább. Egy helyi földbirtokos azonban felfedezte rajzkészségét, és biztatta, hogy jelentkezzen a moszkvai Festő-, Szobrászati és Építészeti Iskolába, ahol az orosz festészet kiemelkedő mesterei tanították. Az iskolát 1886-ban kiváló eredménnyel végezte el – még ezüstérmet is kapott –, de álma, hogy Moszkvában hivatásos művész lehessen, nem válhatott valóra. Befolyásos emberek támogatása ellenére nem tudott annyi bevételre szert tenni, hogy a nagyvárosi életet megengedhesse magának. Így visszatért szülőfalujába, ahol viszont rengeteg témát talált festményeihez.
Nehézségei azonban ezt követően sem szűntek meg. A festészethez szükséges eszközöket, valamint a vásznakat és a festéket messziről kellett beszereznie, ami igen költséges volt, a különböző kiállításokra küldött képek magas szállítási díjáról nem is beszélve. A művészi karrier mellett pedig a családját is el kellett tartania. Mindezek ellenére Gorohov munkáit több városi és vidéki tárlaton kiállították. Életének végén, a szovjethatalom éveiben újra több képet festett: társadalmi témájú műveket, valamint több szovjet politikai és közéleti személyiség portréját.
Gorohov élete jól szemlélteti, hogy a cári Oroszországban milyen nehézségekkel küszködtek a paraszt származású művészek, de kitartással, a szerény életkörülményekkel való megelégedéssel és tehetségével elérte, hogy viszonylag ismertté válhatott. Mintegy hatszáz képet festett, a Tretyjakov-képtárban is látható néhány. Gorohov korabeli sikerét bizonyítja, hogy a cári család néhány tagja is rendelt tőle képet. Sajnos legtöbb alkotásának sorsáról nem tudunk, mivel sok közülük magángyűjteményekbe került. A Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Gyűjteményében található Álló muzsik a kevés közgyűjteménybe került képeinek egyike. A festő realista módon mutatja be a cári Oroszország életének egyik nehéz sorsú szereplőjét, az orosz jobbágyot, a „muzsikot”. A kép nem sokkal azután készülhetett, hogy Gorohov elhagyta Moszkvát, és visszaköltözött vidékre.

Izsák-Boda Bianka