| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | német |
| Készítés ideje | 1500–1510 |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | tölgyfa |
| Méret | 123,5 x 42 x 27 cm |
| Leltári szám | 67.4 |
| Gyűjtemény | Régi Szobor Gyűjtemény |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Második emelet, Európai szobrászat 1350-1800, 1. terem |
Ludwig Jupan von Marburg a Rajna menti Kalkarban és Marburgban dolgozott. A Rajna menti német szobrászokhoz hasonlóan, stílusára erősen hatott a németalföldi művészet, amelyet sajátos egyéni jegyekkel ötvözött. Alakjaira jellemző a keskeny hosszúkás arc, a magas homlok és a vékony, hangsúlyos száj. A budapesti Szent Katalin faragása Ludwig Jupan műveihez áll a legközelebb, így feltehetően az ő műhelyében készült. Alexandriai Szent Katalin a középkor végén a legnépszerűbb női szentek közé tartozott, és ábrázolása széles körben elterjedt.
Balogh, Jolán – Szmodisné Eszláry, Éva, Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der bildenden Künste in Budapest, 4.-18. Jahrhundert, Bd. 3. Neuerwerbungen, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994, 62. o., 46. sz., 64, 65.
Szmodisné Eszláry, Éva, A Régi Szoborgyűjtemény kincsei, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1994, 51-52. o., 44. kép.
Szmodisné Eszláry, Éva, The treasures of the Old Sculpture collection, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1994, 51-52. o., Fig. 44.
Bodnár, Szilvia (ed.), The Museum of Fine Arts Budapest: guide, Museum of Fine Arts, Budapest, 2006, 150-151. o., 200. sz.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
