| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | német |
| Készítés ideje | 1510–1520 |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | hársfa |
| Méret | 33 x 63 x 14 cm |
| Leltári szám | 76.5 |
| Gyűjtemény | Régi Szobor Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Szűz Mária halálának az apokrif evangéliumokból ismert történetét a 9. századtól ábrázolják a képzőművészetben. A 14‒15. században vált igazán gyakorivá a képtípus, amely a halálos ágyán fekvő Máriát az apostolok körében jeleníti meg. A 16. század elejéről származó, hársfából faragott dombormű is ezt a típust követi, a tizenkét apostol Mária ágya köré sereglett – olvasó, imádkozó, aggódva figyelő – alakjának ábrázolásával. Feltehetően egy faragott szárnyasoltár része volt a dombormű, amelynek közeli analógiáját a bajorországi Rothenburg ob der Tauber Szent Jakab-templomában, a Mária koronázása-oltár predelláján találhatjuk meg.
Balogh, Jolán – Szmodisné Eszláry, Éva, Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der bildenden Künste in Budapest, 4.-18. Jahrhundert, Bd. 3. Neuerwerbungen, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994, 61. o., 44. sz., 61.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
