Mária a Gyermekkel Hans Multscher (köre)

A hársfából faragott életnagyságú Madonna-szobrot a neves magyar műgyűjtő, Delmár Emil vásárolta Bécsben, a 20. század elején. Származásáról csak annyi tudható, hogy korábban egy Bécs környéki kápolnában állt. Az elölnézetre komponált, hátoldalán kimélyített szobor egy gótikus oltárszekrény központi alakja lehetett, amely – szobrunk méretét és magas kvalitását figyelembe véve – eredetileg valamelyik jelentős bécsi templom belső terét díszíthette. Mária lefelé fordított holdsarlón áll, melynek ívét egy szintén lefelé forduló, lehunyt szemű férfiarc tölti ki. A Szűzanya derekán övvel átfogott, piros színű ruhát, fölötte kék festéknyomokat őrző, mellkasán összekapcsolt köpenyt visel. Törzse hangsúlyos S alakban meghajlik: fejét bal karján ülő gyermeke felé dönti, felsőteste az ellenkező irányba lendül, míg súlya a leomló drapéria által eltakart bal lábára nehezedik. Fátyollal fedett fejét hatágú liliomos korona ékesíti. A karonülő, ruhátlan kis Jézus jobbját áldásra emeli, míg másik kezében egy országalmát, a megváltás és a világmindenség feletti uralom szimbólumát tartja.

A szobor az úgynevezett holdsarlós Madonna ikonográfiai típusba sorolható, mely az újszövetségi Jelenések könyve 12. fejezetének 1. versén alapul. Szent János látomása szerint: „az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony; öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona”. Az asszony fiút szült, akit egy hétfejű sárkány el akart nyelni, de a gyermeket egy angyal Isten trónjához vitte, az asszony pedig a pusztába menekült. Az apokaliptikus asszonyt az egyházatyák magával az Egyházzal azonosították, a 12. századtól azonban előtérbe került a Szűz Máriára vonatkoztatott értelmezés, amit a képtípusok összemosódása – Mária apokaliptikus szimbólumokkal való felruházása – követett. Német területeken a 14. végétől váltak gyakorivá a holdsarlós Madonnát ábrázoló faszobrok.

A Delmár-gyűjteményből származó Madonna mesterét első ismertetője, Éber László délnémet területen, az ulmi Hans Multscher körében kereste. Multscher 1427-től népes szobrász- és festőműhely élén tevékenykedett Ulmban. Műhelyében számos Mária-szobor készült, amelyek közül a – művészetének korai korszakát lezáró, 1440 körül készült – landsbergi Madonna jelenthette a mintát a budapesti szoborhoz. Mária testtartása, jobb kezének a köpenyt maga elé húzó gesztusa, a köpeny két szélének párhuzamosan redőződő hullámai a multscheri mintát követik. A budapesti mű megnyúlt aránya, valamint a Gyermek – az anyja fátylába kapaszkodó mozdulata helyett – áldón felemelt jobb keze azonban eltér az előképtől. Szobrunk feltehetően egy bécsi faragóműhelyben készült, melynek mestere ismerhette az ulmi Multscher-műhely és követői alkotásait. Mária kecses alakjában a század eleji lágy stílus továbbélése érződik, de a drapériakezelés módja (Mária köpenyének keményen faragott, szinte szögletes gyűrődéseivel) már a 15. század közepének „realista” irányzatához kapcsolja a művet.

Vargyas Zsófia

Balogh, Jolán – Szmodisné Eszláry, Éva, Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der bildenden Künste in Budapest, 4.-18. Jahrhundert, Bd. 3. Neuerwerbungen, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994, 53-55. o., 32. sz., 46-47.

Szmodisné Eszláry, Éva, A Régi Szoborgyűjtemény kincsei, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1994, 48-49. o., 40. kép.

Szmodisné Eszláry, Éva, The treasures of the Old Sculpture collection, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1994, 48-49. o., Fig. 40.

Bodnár, Szilvia (ed.), The Museum of Fine Arts Budapest: guide, Museum of Fine Arts, Budapest, 2006, 148-149. o., 197. sz.

Szépművészeti Múzeum: Remekművek az ókortól napjainkig. 100 év, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2006, 28. sz.

Museum of Fine Arts, Budapest: Masterpieces from the Collection, Museum of Fine Arts, Budapest, 2006, 28. sz.

Borus, Judit – Kocsis, Alexandra – Ruttkay, Helga (eds.), Szépművészeti Múzeum: Remekművek az ókortól a 18. század végéig, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2019, 94-95. o.

Kocsis, Alexandra (ed.), Museum of Fine Arts: Highlights from the Collection, Museum of Fine Arts, Budapest, 2019, 94-95. o.

Borus, Judit – Kocsis, Alexandra – Ruttkay, Helga (eds.), Museum of Fine Arts: highlights from the collection, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2019, 94-95. o.

Radványi, Orsolya (ed.), Múzeumi kalauz: Vezető a Szépművészeti Múzeum régi gyűjteményeihez, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2021, 81. o.

Radványi, Orsolya – Böröczki, Noémi (eds.), Museum Guide: Old collections of the Museum of Fine Arts, Budapest, Museum of Fine Arts, Budapest, 2021, 81. o.