| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | osztrák |
| Készítés ideje | 1821 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | bécsi porcelán |
| Méret | 30 x 40 cm |
| Szignó | lent, jobbra: C. Herr |
| Leltári szám | 92.7.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A görög főisten alakváltó szerelmi kalandjaitól lényegét tekintve különbözik az a történet, amely Homérosz Iliászának teljes tizennegyedik énekét alkotja. Ezúttal nem Zeusz, hanem felesége, Héra a csábító. Héra Aphrodité és az álomisten, Hüpnosz segítségével éri el azt, hogy a szerelmi mámor után az Ida-hegyen álomba zuhant főisten ne tudjon közbeavatkozni akkor, amikor ő győzelemre segíti a görögöket a trójai sereggel szemben. A téma egyik feldolgozása Andries Cornelis Lens 1775-ben festett képe (Bécs, Kunsthistorisches Museum). A maga korában igen sikeres flamand Lens a klasszicizmus elkötelezett híveként a klasszikus ókori szobrászat és Raffaello hatása alatt alkotott. Művét a bécsi porcelánmanufaktúra két művésze is reprodukálta porcelánképen: előbb Johann Weichselbaum 1808-ban, majd Johann Claudius Herr 1821-ben az itt látható festményén.
Tátrai Vilmos
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
