| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés ideje | 1523(?) |
| Tárgytípus | szárnyasoltár |
| Anyag, technika | hársfa, fenyőfa, festett, aranyozott |
| Méret | 234 × 328 cm |
| Leltári szám | 53.540.1-7,10-13 |
| Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria D épület, Első emelet, Késő gótikus szárnyas oltárok |
Az erdélyi település plébániatemplomának egykori főoltára ikonográfiai rendszerében a gótikus Mária-oltárok hagyományát őrzi: szekrényében a Szent Szűz feje fölé lebegő angyalok tartanak koronát. A Madonnát az oldalsó fülkékben egykor vértanú szüzek kísérték, a fent látható férfi szentek szobrai a barokk időkben készült pótlások. Az ünnepi oldal festményei – a korban általánosan elterjedt gyakorlat szerint Dürer metszeteit követve –, Mária életének jeleneteit mutatják. Az ünnepi oldal témáját egy húsvéti időszakban énekelt Mária-ének egy sora egészíti ki. A mellette látható 1543-as évszám feltehetően egy későbbi átfestés eredménye, az eredeti datálás 1523 lehet. A magasba törő gótikus oromzatot festett lunetta helyettesíti, amelyet rozettákból, delfinekből és ágakból font ornamentika vesz körül. A szekrény ugyancsak rozettákból és leveles ágakból komponált faragványa mögött az angyalok inkább pufók puttókra hasonlítanak. Az oltár középső részét klasszicizáló díszekkel ékes pilaszterek, valamint a szembeforduló delfinpárokkal ékes főpárkány keretezi. A magassági arányok megváltozása és a klasszikus elemekből építkező formakincs egyértelműen a reneszánsz ízlés térhódításáról tanúskodik.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
