| Készítés ideje | 1450 körül |
|---|---|
| Tárgytípus | táblakép |
| Anyag, technika | fa, tempera |
| Méret | 41,5 × 34,5 × 2,5 cm |
| Leltári szám | 75.10M |
| Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria D épület, Földszint, Templomok ékességei – Gótikus művészet Magyarországon 1300–1500 |
Az oltárszárny ünnepi oldalán Szent Margit, hétköznapi oldalán Szent Pál látható. Párja (ltsz. 75.9M) Szent Dorottyát és Pétert ábrázolja. Egyező méretük, azonos szerkezeti felépítésük, stiláris egyezéseik és ikonográfiájuk bizonyítja, hogy a két oltárszárny eredeti állapotában egy helyre készült, valószínűleg egy mű részét képezte. Vörösre festett keretük bal, illetve jobb oldalán megmaradtak az eredeti csuklópántok, melyeket kovácsoltvas szögek tartanak. Kis méretük miatt valószínűleg egy nyitható predella mozgó szárnyai lehettek, melyek egy domborművet, vagy kisméretű szoborcsoportot foghattak közre. Ez a forma főként Stájerországban volt elterjedt.
Arany háttér előtt hosszú, göndör hajjal, koronával ábrázolták a két női szentet, félalakos kivágatban, attribútumaikkal a kezükben. Dorottya egy szál rózsát és egy virágokkal teli kosarat tart, míg Margit egyik kezében a sárkány, másikban a kereszt látható. A két nőalak egymás felé fordul, glóriájuk az arany háttérbe van finom vonallal bekarcolva. Szent Margit alakján rongálás nyomai láthatók, a karcolások egyértelműen az arcot vették célba. A másik oldalon sötétkék háttéren, aranyat helyettesítő sárgára festett glóriával látható a két férfi szent. Péter hagyományosan kulccsal van ábrázolva, míg Pál egyik kezében kard, másikban nyitott könyv van. A csukott állapotú predellán ők is egymás felé fordulnak.
A Szent Margitot és Szent Pált ábrázoló tábla kidolgozása igényesebb, részletesebb, plasztikusabb. Ezekben a kvalitásaiban eltér a párjától. A Szent Dorottyát és Szent Pétert ábrázoló tábla az egyszerűbb megoldásokat részesíti előnyben, mely jól megfigyelhető az arcokon és a két nő koronáján, valamint öltözetén. Szent Margit csatos, övvel összefogott ruhát visel, míg Dorottyáé egyszerűbb, párhuzamos redőkben omlik alá. Margit arca finoman modellált, míg Dorottyáé laposabb. Ugyanez a különbség a két férfiszent esetében is megfigyelhető.
Tóth, Sándor – Tóth, Melinda – Marosi, Ernő, Mikó, Árpád – Takács, Imre (eds.), Pannonia regia: Művészet a Dunántúlon 1000-1541, A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1994/3, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1994, 495–496. o.
Boda, Zsuzsanna – Jávor, Anna – Poszler, Györgyi – Verő, Mária (eds.), A restaurálás művészete: kiemelkedő restaurálások a Magyar Nemzeti Galériában 1957–2011, A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2014/3, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2014, 80–81. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
