| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés ideje | 1220 körül |
| Tárgytípus | kőfaragvány |
| Anyag, technika | homokkő |
| Méret | 12 × 11 × 11 cm, 3 kg |
| Leltári szám | 90.22.13M |
| Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Oldallap bal végéről letört, kiugró sarokelem. Két szomszédos oldalával szabadon állt, másik két oldalával egykor oldallapokhoz támaszkodott. Alja, teteje törött. Az oldallapokhoz illeszkedő oldalai közül a jobb oldali durván faragott illesztési felület, míg a bal oldali törött. Alul kehelyfejezet csonkja négy keskeny levél csúcsával és élszedett abakusszal. Efölött (negyedpálcából és homorlattal alámetszett függőleges lemezből álló) párkány, rajta a derékszögben találkozó oldallapok árkádíveinek indítása. Az árkádívek mélyített homlokzati mezőit élszedett lemeztag szegélyezi. A mélyített mezőket mindkét oldalon talajból kihajtó, leveles szőlőtőkét ábrázoló dombormű töredéke tölti ki. A levelek térbeliségét aláfaragással, a hajlékony növényi formák markáns plasztikai elhatárolásával és az erezet naturalisztikus kiemelésével hangsúlyozta a szobrász. Az ép felületeken fehér alapozóréteg maradványai látszanak.
A töredék Gerevich László pilisszentkereszti ásatásán, a ciszterci apátsági templom déli kereszthajójában került elő 1967-ben. Mérete, díszítése, és mindenekelőtt a faragás kimagasló kvalitása ahhoz a francia szobrász által Magyarországon faragott díszes síremlékhez kapcsolja, amit a pilisi erdőben, 1213-ban meggyilkolt Gertrúd királyné sírja fölé emeltek 1220 körül. A finoman profilozott, gerecsei vörös mészkő lábazati párkányból és fedlapból, valamint az általuk közrefogott, aranyozott és színesre festett domborművekkel díszített, szürkés-sárgás homokkőből faragott oldallapokból álló tumba tetején Gertrúd királyné szintén homokkőből faragott és festett, életnagyságú halotti portrészobra, az ún. gisant feküdt, feje alatt párnával, a párnát egy-egy kezükkel két oldalról tartó, másik kezükben füstölőt lóbáló angyalokkal körülvéve. A domborműves oldallapokon, architektonikus részletekkel aprólékosan kidogozott háromkaréjos vakárkádok alatt, trónuson ülő (a hosszú oldalakon), valamint álló (a rövid oldalakon) alakok jelentek meg.
Jelen töredék a síremlék oldallapjainak architektonikus díszítéséhez tartozott, helye az egyik hosszú oldal bal sarkán álló oszlop felett volt
Gerevich, László, A pilisi ciszterci apátság, Studia comitatensia: tanulmányok Pest megye múzeumaiból, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1984, 9-10. o., 46.
Tóth, Sándor – Tóth, Melinda – Marosi, Ernő, Mikó, Árpád – Takács, Imre (eds.), Pannonia regia: Művészet a Dunántúlon 1000-1541, A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1994/3, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1994, 248-251. o., IV-21d. sz. (Takács Imre).
Vorwerk, Ursula – Schurr, Eva (eds.), Die Andechs-Meranier in Franken : Europäisches Fürstentum im Hochmittelalter: Ausstellung, Verl. Ph. von Zabern, Mainz am Rhein, 1998, 1.21d. sz. (Imre Takács), 192.
Takács, Imre, “A Gertrúd-síremlék rekonstrukciójának kérdései”, in: Majorossy J., dr. (szerk.): Egy történelmi gyilkosság margójára. Meráni Gertrúd emlékezete, 1213-2013, Ferenczy Múzeum, Szentendre, 2014, 189-202. o.
Takács, Imre, “The Tomb of Queen Gertrude”, Acta historiae artium Academiae Scientiarum Hungaricae 56 (2015), 5-88 o., 3.10. sz., 54, 92-94.
Takács, Imre, A francia gótika recepciója Magyarországon II. András korában, Balassi Kiadó, Budapest, 2018, 124-158. o., 540, 569.
Ritoók, Ágnes – Simonyi, Erika (eds.), Árpádok országa: tanulmányok és katalógus, Magyar Nemzeti Múzeum; Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2022, 26.3. sz. (Veress Orsolya).
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
