
Oszlopfő két darabból összeillesztett töredéke Gertrúd királyné síremlékéből
Régi Magyar Gyűjtemény
Készítés ideje | 1500–1540 |
---|---|
Tárgytípus | táblakép |
Anyag, technika | fenyőfa, tempera |
Méret | képméret: 128,5 × 69,5 cm |
Leltári szám | 55.882 |
Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A Krisztust és hét segítő szentet ábrázoló táblakép, amely egykor talán egy oltár szárnya lehetett, Liptószentmáriáról (Liptovská Mara, ma Szlovákia) került a Nemzeti Múzeumba a 20. század elején. A rombuszos és liliomos arany háttér, a figurák arctípusa és megnyújtott alakja arra utal, hogy a festmény dél-lengyel területen készülhetett a 16. század első évtizedeiben. Az egyik kezét áldásra emelő, másik kezében átlátszó glóbuszt tartó Krisztust négy püspökszent és három világi szent veszi körül. Előbbiek teljes püspöki ornátusban, könyvvel és attribútumaikkal jelennek meg: az első sorban balra Szent Erazmus a mártírhalálára utaló csörlővel (ezzel húzták ki beleit a testéből), jobbra Szent Egyed szarvasünővel, a második sorban Szent Dénes tartja kezében saját fejét, Szent Balázs pedig egy égő gyertyát. Mögöttük balra Szent Vitus látható egy olajlámpással, amely forró olajjal teli üstben elszenvedett mártírhalálára utal. Középen Szent Pantaleont saját fejéhez szögezett kereszttel, jobbra pedig Szent Sebestyént egy nyílvesszővel ábrázolták. A tizennégy segítő szent kultusza valószínűleg német területen alakult ki a középkorban és innen terjedt el Európa északi és keleti felén. Több felvidéki oltár predelláján is feltűnik Krisztus a tizennégy segítő szent társaságában (pl. a lőcsei Szt Jakab-templom Szent Miklós-oltára vagy a besztercebányai Szent Borbála-oltár), illetve a szentek bizonyos válogatásban táblaképeken is megjelennek.
Radocsay, Dénes, A középkori Magyarország táblaképei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.