Párkánytöredék körirat részletével Gertrúd királyné síremlékének fedlapjából Francia mester

Kőlemez széléről letört darab. A kőlemez teljes magasságát kitevő, nagy méretű, háromszög alakú töredék elejét negyedpálcából, negyedhomorlatból, függőleges lemezből és 45 fokos rézsűből kialakított, fényesre csiszolt profil tagolja. A profil rézsűjén antikva betűs […·PE]RHENNIS·[…] felirattöredék olvasható. Az utolsó betűnek csupán a felső fele maradt meg, utána mediális elválasztójel töredéke, majd két betűszár felső vége látható. A töredék tetején, a profil mentén 3–4 cm széles, simára csiszolt sáv húzódik, míg mögötte, az egykor kővel érintkező felület durván megmunkált. Alján, a profiltól éles vájattal elkülönítve, egy 4–6 cm széles, szemcsézett illesztési felületet húzódik
A feliratos párkánydarab Gerevich László pilisszentkereszti ásatásán, az egykori ciszterci apátság déli kerengőfolyosó melletti helyiség felső törmelékéből került elő 1977-ben. A töredék a MNG Régi Magyar Gyűjteményében őrzött további öt töredékekkel (ltsz. 92.5.7M, 92.5.9–12M) együtt Gertrúd királyné tumbájának a fedlapját alkotó, gerecsei vörös mészkőből faragott kőlemeznek volt a része, melyen az elhunyt királyné homokkőből faragott, angyalokkal övezett, életnagyságú szobra feküdt. A fedlap párkányának rézsűs felületén antikva betűs sírfelirat futott körbe, amelynek a rekonstrukciója a kevés számú töredék miatt nem lehetséges, csupán két szó („anno” és „perennis”) egészíthető ki. A mélyen faragott betűk vájatait feltehetően valamilyen fekete paszta töltötte ki, éles kontrasztot alkotva a fényes, mélyvörös felülettel. A francia szobrász által, Magyarországon faragott síremlék felállítására 1220 körül, a meggyilkolt királyné halála (1213†) után egy szűk évtizeddel később került sor.