Álló figura töredéke Gertrúd királyné síremlékéből Francia mester

Magas domborműről letört, két darabból összeragasztott, álló női figura töredéke a felsőtestének és fejének részleteivel. Az arc és a fejtető lehasadt; a jobb kar a kézfej kivételével, a bal váll egy része, valamint a bal kar könyöktől lefelé hiányzik; a törzs törésvonala derék fölött húzódik. A figura kissé előrehajol a dombormű hátlapjának a síkjából. A vállak helyzete aszimmetrikus testtartásra utal, mivel a bal váll valamelyest eltávolodik a hátoldal síkjától. A törött arcot kétoldalról hosszan leomló hullámos haj kereteli, amelyen fekete festés maradványai látszanak. A hajat oldalt és hátul kendő fedi, melyen a hajon lévő festékfoltokkal azonos színű festék maradványai vannak. A nőalak íves nyakkivágású, hajtűredőkbe rendezett tunikát visel, melyen fehér alapozás és halványvörös bólusz maradványai maradtak. Hiányzó jobb keze könyékben behajlik, alkarját nyitott tenyérével fölfelé, a melle vonalában tartja. A mellkas bal oldalában hasábalakú mély vájat húzódik, amelyben egykor a tenyerében tartott tárgy helyezkedett el. Bal kezét feltehetően nyitott tenyérrel a csapolással rögzített tárgy elé emelte, a kéztartásra a letört alkar és a felemelt kézfej törésnyoma utal. A jobb kar mögött a dombormű hátsíkjával 45 fokos szöget bezáró illesztési felület részlete látszik.
A töredék két darabja Gerevich László pilisszentkereszti ásatásán, a ciszterci apátsági templom négyezetében, az 57. sír és közvetlen környékén került elő 1981-ben. Mérete, faragásmódja és lelőhelye alapján annak a francia szobrász által Magyarországon faragott díszes síremléknek volt a része, amit a pilisi erdőben, 1213-ban meggyilkolt Gertrúd királyné sírja fölé emeltek 1220 körül. A finoman profilozott, gerecsei vörös mészkő lábazati párkányból és fedlapból, valamint az általuk közrefogott, aranyozott és színesre festett domborművekkel díszített, szürkés-sárgás homokkőből faragott oldallapokból álló tumba tetején Gertrúd királyné szintén homokkőből faragott és festett, életnagyságú halotti portrészobra, az ún. gisant feküdt, feje alatt párnával, a párnát egy-egy kezükkel két oldalról tartó, másik kezükben füstölőt lóbáló angyalokkal körülvéve. A domborműves oldallapokon, architektonikus részletekkel aprólékosan kidogozott háromkaréjos vakárkádok alatt, trónuson ülő (a hosszú oldalakon), valamint álló (a rövid oldalakon) alakok jelentek meg.
A töredék a nagyobb méretével eltér a hosszú oldallapokon ülő figurák méretétől, ami álló figurát tételez fel; ez, illetve a töredék illesztésmódja arra utal, hogy a síremlék egyik rövid oldallapjának a díszítéséhez, egy íves fülkében elhelyezkedő figurális kompozícióhoz tartozott