
Mettercia és Mária Magdolna. Az egykori hervartói szárnyasoltár bal oldali mozgószárnyának belső oldaláról
Régi Magyar Gyűjtemény
Készítés ideje | 1409 |
---|---|
Tárgytípus | táblakép |
Anyag, technika | fenyő, olaj-tojás tempera, aranyozott |
Méret | képméret: 89 × 78 × 5,5 cm |
Leltári szám | 52.656 |
Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria D épület, Földszint, Templomok ékességei – Gótikus művészet Magyarországon 1300–1500 |
A talán Nyugat-Magyarországra készült, mai formájában töredékesen fennmaradt festmény legfőbb üzenete a Megváltóval várandós Szent Szűz, a Maria gravida áhítatot keltő bemutatása. Ezt az értelmezést támasztja alá az a kép alapozására készített, a végső formában azonban meg nem festett ecsetrajz, amely Mária hasán mandorlával körülvéve, magzati tartásban, vállán keresztet tartva a születendő Gyermeket ábrázolja. A festmény a személyes vallásos elmélyülést feltehetően templomi környezetben szolgáló önálló táblakép, esetleg egy oltáregyüttes középső eleme lehetett. Gyűjteményünk legkorábbi táblaképének festője a 15. század második évtizedében kiterjedt tevékenységet folytató bécsi nagyműhely alapítójával, első meghatározó egyéniségével azonosítható.
A festménynek a trentói zsinat 1563-ban hozott határozataival összefüggésbe hozható átalakításakor távolították el az eredetileg a bal oldalon látható, József kételyeit ábrázoló jelenetet, amelyből a botra fűzött szalmakalap és a hordócska, a piros drapériarészlettel és a töredékesen maradt nimbusz a képszélen ma is látható.
Radocsay, Dénes, A középkori Magyarország táblaképei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955.
Tóth, Sándor – Tóth, Melinda – Marosi, Ernő, Mikó, Árpád – Takács, Imre (eds.), Pannonia regia: Művészet a Dunántúlon 1000-1541, A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1994/3, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1994.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.