| Készítés ideje | 1510–1520 |
|---|---|
| Tárgytípus | szárnyasoltár |
| Anyag, technika | fenyőfa, hársfa, festett, aranyozott |
| Méret | 223 × 269 cm |
| Leltári szám | 52.756.1-26. |
| Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria D épület, Első emelet, Késő gótikus szárnyas oltárok |
A pompás oltár dúsan aranyozott ünnepi nézetét faragott figurák díszítik, amelyek stílusuk alapján a lőcsei Szent Jakab-templom főoltárát készítő, és a 16. század elején egész Északkelet-Magyarországon nagyon sokat foglalkoztatott Pál mester körébe tartoznak. Oltárunk legközelebbi stiláris rokona a felirattal 1526-ra keltezett, héthársi Szent Márton-főoltár. Kérdéses azonban, hogy e művek egy önálló szobrászműhelynek vagy a Pál mester által vezetett műhely késői tevékenységének a termékei-e.
A porcelánarcú, térdelő Gábriel és Mária alakja fölött az oltárszekrényben a felhőben lebegő Atyaisten zenélő angyalok társaságában jelenik meg. Fölöttük háromkaréjos lezárású, reneszánsz levéldísszel kitöltött záróelem. Az oltárszárnyakon a közkedvelt vértanú szüzeket, Dorottyát, Borbálát, Katalint és Margitot, míg a predellán a Királyok imádását ábrázolták. Az oltárszárnyak becsukásával láthatóvá váló nyolc festmény Mária életének eseményeit ábrázolja a Vizitációtól a Mennybevitelig, Dürer fametszetsorozatát nagy hűséggel követő kompozíciókban.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
