| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés ideje | 1220 körül |
| Tárgytípus | kőfaragvány |
| Anyag, technika | homokkő |
| Méret | 8 × 7,5 × 8 cm |
| Leltári szám | 90.22.31M |
| Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Domborművű figuráról letört, erősen sérült, fedetlen fej. Hátul a dombormű alapsíkjához csatlakozó, töréssel végződő nyúlvány. A nyúlvány aszimmetrikus helyzete és a törésfelület alakja arra utal, hogy tekintete a királyfejhez (ltsz. 90.22.29M) hasonlóan kissé lefelé és oldalra irányult. Az arc helyén, a szemek vonalától lefelé, durva sérülés okozta hiány. A tágra nyílt szemekhez plasztikus szemhéj és felvont, íves szemöldök járul. A hátulról előre borzolt haj rendezetlen, göndör fürtökben kereteli a homlokot és az arcot, ami hátul, az illesztési felület felé egyre kevésbé kidolgozott. A haj a fejtetőn lapos, míg oldalt dús fürtökbe rendezve takarja a bal fület. Az arc bal oldalán, az áll és a haj találkozásánál finoman vésett szakáll indítása látszik. A faragott felületeken fehér alapozóréteg maradványa látható.
A fejtöredék Gerevich László pilisszentkereszti ásatásán, a ciszterci apátsági templom déli mellékhajójában került elő 1975-ben. A töredék annak a francia szobrász által Magyarországon faragott díszes síremléknek volt a része, amelyet a pilisi erdőben 1213-ban meggyilkolt Gertrúd királyné sírja fölé emeltek 1220 körül. A finoman profilozott, gerecsei vörös mészkő lábazati párkányból és fedlapból, valamint az általuk közrefogott, aranyozott és színesre festett domborművekkel díszített, szürkés-sárgás homokkőből faragott oldallapokból álló tumba tetején Gertrúd királyné szintén homokkőből faragott, életnagyságú halotti portrészobra, az ún. gisant feküdt, a feje alatt párnával, a párnát egy-egy kezükkel két oldalról tartó, másik kezükben füstölőt lóbáló angyalokkal körülvéve. A domborműves oldallapokat architektonikus részletekkel aprólékosan kidogozott háromkaréjos árkádok alatt, trónuson ülő (a hosszoldalakon), illetve álló (a rövidoldalakon) alakok díszítették.
A töredéket a mérete, a formája, valamint az egykori ciszterci apátság területén előkerült más fejtöredékekkel (pl. ltsz. 90.22.29–30, 90.22.33M, 2024.2.1M) fennálló egyértelmű kapcsolata a síremlék oldallapjait díszítő figurasorozathoz kapcsolja.
Gerevich, László, A pilisi ciszterci apátság, Studia comitatensia: tanulmányok Pest megye múzeumaiból, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1984, 9. o., 47.
Tóth, Sándor – Tóth, Melinda – Marosi, Ernő, Mikó, Árpád – Takács, Imre (eds.), Pannonia regia: Művészet a Dunántúlon 1000-1541, A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1994/3, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1994, 249-251. o., IV-21h. sz. (Takács Imre).
Vorwerk, Ursula – Schurr, Eva (eds.), Die Andechs-Meranier in Franken : Europäisches Fürstentum im Hochmittelalter: Ausstellung, Verl. Ph. von Zabern, Mainz am Rhein, 1998, 1.21j. sz. (Imre Takács), 198.
Takács, Imre, “A Gertrúd-síremlék rekonstrukciójának kérdései”, in: Majorossy J., dr. (szerk.): Egy történelmi gyilkosság margójára. Meráni Gertrúd emlékezete, 1213-2013, Ferenczy Múzeum, Szentendre, 2014, 189-202. o.
Takács, Imre, “The Tomb of Queen Gertrude”, Acta historiae artium Academiae Scientiarum Hungaricae 56 (2015), 5-88 o., 3.29. sz., 123-124.
Takács, Imre, A francia gótika recepciója Magyarországon II. András korában, Balassi Kiadó, Budapest, 2018, 124-158. o., 578.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
