| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | német |
| Készítés ideje | 1864 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 151 x 214 cm |
| Szignó | lent, jobbra: Bernhard Stange, 1864. |
| Leltári szám | 235.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Bernhard Stange német romantikus tájképfestő Lipcsében folytatott jogi tanulmányait követően, Caspar David Friedrich és Carl Rottman műveinek hatására fordult a festészet felé. Pályáját autodidaktaként kezdte, majd Münchenben tanult. Barátjának mondhatta Carl Spitzweget és Friedrich Voltzot. Első sikereit hangulatos alpesi tájképeivel aratta. 1849-ben
Észak-Olaszországba és Velencébe látogatott, ahol lenyűgözte a lagúnaváros vízből kiemelkedő épületeinek látványa, a megkapó fényhatások tünékeny varázsa. Elmerült a velencei városképfestészet
Canaletto és Bellotto nevével fémjelzett évszázados hagyományában, de
a rájuk jellemző perspektivikus és topográfiai pontosság helyett szívesebben ragadta meg az atmoszferikus fényeffektusokat.
Az éj című festmény egy négydarabos, a napszakok nevét viselő sorozat része lehetett, és párjával, Az est (A dózse temetése) című képpel együtt vásárolta meg a kifinomult ízléséről híres műgyűjtő, Pálffy János gróf. Képünkön a velencei Canale Grandét látjuk éjjel: a hold fényében megcsillanó víztükröt jobbról az árnyékba boruló Santa Maria della Salute-templom, balról gótikus épületek sora keretezi.
Lovass Dóra
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 3.rész, Új szerzemények. 2. füzet: c, Az 1912. évi szerzemények; d, Függelék: 1., Néhai gr. Pálffy János hagyományáról felvett jegyzőkönyvek; 2., Kifüggesztésre, másolásra s elhelyezésre vonatkozó adatok: e, Kimaradt festmények; f, Javítások; g, Tárgymutató az 1. és 2. füzethez; h, Tartalomjegyzék, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1915.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
