
Cím nélkül
1800 utáni Gyűjtemény
Alkotó | |
---|---|
Kultúra | szlovén |
Készítés ideje | 1891-1892 |
Tárgytípus | festmény |
Anyag, technika | olaj, vászon |
Méret | 73,3 x 60 cm |
Szignó | lent, jobbra: J. Kobilca |
Leltári szám | 43.B |
Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Ivana Kobilca a legsikeresebb szlovén festőnő. Ljubjanában született, kereskedőcsaládba. Festészeti akadémiára Bécsbe szeretett volna menni, ahova azonban nőket akkoriban még nem vettek fel, így tanulmányait végül Münchenben kezdte meg. Korabeli képeire a barnás tónus jellemző, és jól látszik rajtuk Fritz von Uhde hatása.
Festményei már az 1880-as évek végétől rendszeresen szerepeltek Európa fontos kiállításain. Kobilca 1889-ben költözött Párizsba, ahol megismerkedett Puvis de Chavannes-nal és körével. Növekvő népszerűségének köszönhetően kiállítani a párizsi Szalonon, ahol díjjal is jutalmazták. Puvis de Chavannes hatása Kobilca párizsi korszakának színhasználatán is tükröződik – a művészettörténészek ezt a periódust hívják a festőnő „kék korszakának” (1891–1893), mivel gyakran festett kékes, zöldes és ibolyaszínnel. Ekkor született a budapesti képe is.
Kobilca nagy technikai tudású, realista beállítottságú művész volt. Kitűnő portréfestőnek számított, a pasztelltechnikát is magas fokon gyakorolta. A virágok és a folklór szerelmeseként kedvelte a mindennapi témákat is. A divatos művészt a nagypolgárság számos megbízásban részesítette.
A Karosszékben ülő nő 1891–1892 körül született, Kobilca párizsi korszakának első felében. A szőke, sötét ruhát viselő és világoszöld galléros fiatal nő kék színű bársonykarosszéken könyököl. A háttér ugyancsak sötétkék. A források alapján Kobilca a művet egyik legjobb alkotásának tartotta.
Kobilca emlékiratai szerint a képet 1895-ben Ferenc József vette meg egy budapesti kiállításon, ahol a festőnő önarcképével együtt volt kiállítva. A császár az utóbbit szerette volna megvenni, a művésznő azonban azt nem adta el, így a Karosszékben ülő nő jutott a császár birtokába. A kép később az 1902-es Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Tavaszi Nemzetközi Kiállításáról került a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe állami vásárlás útján.
Izsák-Boda Bianka
A festmény színes fotóját a Szlovén Nemzeti Múzeum fotósa, Bojan Salaj készítette.
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 3. rész, Új szerzemények. 1.füzet: a, Festmények; b, Festmények módjára kezelt műtárgyak, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1914.
Tóth, Ferenc, Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Gyűjteményének kialakulása, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 170. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.