
Térkonstrukció 18.
1800 utáni Gyűjtemény
Alkotó | |
---|---|
Kultúra | belga |
Készítés ideje | 1889 |
Tárgytípus | festmény |
Anyag, technika | olaj, vászon |
Méret | 50 x 88 cm |
Szignó | lent, balra: FRANS VAN LEEMPUTTEN: 89: |
Leltári szám | 86.B |
Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Frans van Leemputten vidéken született, de a család nem sokkal később Brüsszelben telepedett le. Az eredetileg földművelő apa a Királyi Képzőművészeti Akadémia festményrestaurátora lett. Apja segédjeként Leemputten már gyerekként belekóstolt a képzőművészet világába, majd művészeti tanulmányait Antwerpenben végezte. Szélesebb körű ismertségre az 1870-es években tett szert a flamand falusi életet ábrázoló plein air képeivel. Nagy hatást többek között jó barátja, Constantin Meunier, valamint Paul Gabriël holland tájfestő gyakoroltak rá.
Leemputten főleg Antwerpen, Kempen és Braban vidékét ábrázoló jelenetei érzelem- és moralizálásmentesek. A parasztok ruházatát, mindennapjait és szokásait nagy alapossággal figyelte meg és vetette vászonra. Az 1880-as évek végén visszatérő témája a munkájukat egy beszélgetés erejéig abbahagyó földművesek, felettük a borongós égbolttal. E képek sorába tartozik a Tájkép taligával és birkanyájjal, mely a művész sötétebb korszakának színhasználatát követi. A századforduló után ugyanis inkább világosabb, élénkebb színeket alkalmazott.
Izsák-Boda Bianka
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 2.rész. A Nemzeti Múzeum sorozatai 1.füzet: a, A Pyrker-képtár; b, A József Magyar-képtár; c, A Széchenyi Általános-képtár, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1909.
Tóth, Ferenc, Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Gyűjteményének kialakulása, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 158. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.