| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | spanyol |
| Készítés ideje | 19. század közepe |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 59,5 x 79 cm |
| Leltári szám | 480.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Francisco de Goyának számos követője akadt, közéjük tartozott Eugenio Lucas, akinek számos festményét, ahogy ezt is, a festőzseni azonos témájú alkotásai ihlették. Ez a drámai hangvételű, a romantika szellemében fogant, kissé színpadias mű is a nagy előd képzeletvilágának mély ismeretéről tanúskodik. Azt a pillanatot örökíti meg, amikor 1808. május 2-án Madrid lakossága fellázadt a napóleoni megszállás ellen, és elkeseredett dühvel a francia katonákra támadt. Az erőszak pillanatok alatt szétterjedt az utcákon, és bár másnap a franciák sortüze végzett a felkelőkkel, az ellenállás lángja nem hunyt ki: ezzel az eseménnyel vette kezdetét az 1814-ig tartó spanyol függetlenségi háború. Lucas a kompozíciót Goya azonos témájú művének ismeretében alkotta meg, amelyről átemelte többek közt a lóról letaszított mameluk harcost (Napóleon oldalán harcoló egyiptomi zsoldost) leszúró férfi motívumát. A feltartott bal kezében zászlót lengető nő alakját azonban minden bizonnyal Eugène Delacroix 1830-ban festett, A szabadság vezeti a népet című alkotásáról kölcsönözte, amely 1852-es párizsi látogatásakor nagy hatást gyakorolt rá.
Lantos Adriána
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
