A Kereskedelem allegóriája Johann Heiss

A kereskedőváros Augsburgban dolgozó Heiss ötletgazdag, friss színvilágú, tetszetős és a klasszicizáló barokk normáit is tiszteletben tartó stílusa Johann Heinrich Schönfeld és Nicolas Poussin művészetének hatása alatt formálódott. Fő pártfogója Christian Raiser kereskedő volt, könnyen lehet, hogy ez a kompozíció is, párdarabjával, a Gazdaság allegóriájával együtt eredetileg az ő gyűjteményét gazdagította. A háttér baloldalának a gomolygó felhők és a fény-nyalábok transzcendens jelleget kölcsönöznek, míg jobboldalt a kannelurázott falpillérrel díszített építmény és a vörös függöny inkább a világi pompa és hatalom attribútumai, amilyeneket leggyakrabban uralkodói képmásokon látunk. A kulissza belső falán a homályban is jól kiolvasható a két festmény készülésének éve, 1690. A kereskedelmet megszemélyesítő matróna alighanem a kiadásokat és a bevételeket könyveli, miközben egy gyermek üzleti levelet nyújt át neki. Jobboldalt Mercurius, a kereskedelem istene egy másik gyermekkel merül beszélgetésbe, aki egyik kezében a szorgalmat jelképező sarkantyút, a másikban az éleslátást szimbolizáló fáklyát tart. Az asztalon a tintatartó mellett homokóra áll, azon pedig olajlámpás, amely az éberségre hivatott utalni. Nem hiányoznak a képről az áruk szállítására szolgáló bálák, ládák és hordók sem. A Bőség megszemélyesítője, szenteket megillető dicsfénnyel a feje körül, egyenesen az égből érkezik, hogy a bőségszarúból medálokat, pénzérméket, ékszereket és korallt öntsön a Kereskedelem lába elé.
©Tátrai Vilmos