Győr visszafoglalásának (1598. március 29.) allegóriája
Régi Képtár
Alkotó | |
---|---|
Kultúra | itáliai |
Készítés ideje | 1510 |
Tárgytípus | festmény |
Anyag, technika | olaj, fa |
Méret | 148 × 132 cm |
Szignó | Lent középen, festett táblácskán felirat: RIDOLFVS GRILLANDAIVS FLORENTINVS FACIEBAT | INSTANTE IOHANNE ITALIANO PETRI […] M.D.X. |
Leltári szám | 68 |
Gyűjtemény | Régi Képtár |
Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Míg az apa, Domenico Ghirlandaio a firenzei kora-reneszánsz egyik vezető mestere volt ( lásd a Szent Istvánt ábrázoló oltártáblát, ltsz. 4914), ugyanez az érett reneszánsz korában a fiúról, Ridolfóról nem mondható el. Firenzében az élvonalat ekkor Fra Bartolomeo és még inkább Andrea del Sarto képviselte, akik a leonardói és raffaellói újdonságokat igen eredeti módon olvasztották saját stílusukba. Ghirlandaio csak addig ment el a megújulásban, hogy a quattrocentóhoz képest lágyan, sommázóan mintázta alakjait, de nem érzett késztetést arra, hogy a mellérendelő komponálást a képelemek organikus egységbe szervezésével váltsa fel. A konzervatív ízlés határai között azonban többnyire, így jelen festmény esetében is, rendkívül megnyerő összhatást ért el. A kép egyik legszebb részlete a nyakában bárányt tartó pásztor alakja. A nyájáról gondoskodó „Jó pásztor” azonosítása Jézussal, a bárány, mint Krisztus megváltó művének, áldozatának jelképe az ókeresztény szimbolika évszázadokon át továbbélő öröksége. Antik reminiszcenciákat ébreszt, és példa nélküli a Pásztorok imádása ikonográfiájában a Jézusra mutató ifjú figurája. Jelenléte valószínűleg azzal függ össze, hogy Vergilius IV. eklogáját, a bukolikus, vagyis pásztori költészetnek ezt a remekét, amely az aranykor közeli eljövetelét hirdeti, a középkorban Krisztusra vonatkozó próféciaként értelmezték. A napsütötte táj háttere előtt félkörben elhelyezkedő csoport két oldalán egy-egy pestis ellen védő szent, Rókus és Sebestyén tűnik fel.
Tátrai Vilmos©
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister, 1-2. Museum der Bildenden Künste, Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 258-259. o., 33.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.