| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | brit |
| Készítés ideje | 19. század vége |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 91 x 121,5 cm |
| Szignó | lent, balra: E. A. Walton |
| Leltári szám | 546.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A skót festő a düsseldorfi Kunstakademie-n folytatott tanulmányok után visszatért szülőhazájába, és csatlakozott ahhoz a fiatal festőtársasághoz, akiket glasgow-i iskolaként vagy gyakran „Glasgow Boys”-ként emlegettek. A hagyományos akadémiai előírásokból kiábrándulva a barbizoni festők és a holland Hágai Iskola plein air módszereit kedvelték, és különösen nagy hatással volt rájuk Jules Bastien-Lepage naturalista festészete. A Glasgow Boys, amelynek Walton az egyik vezető képviselőjévé vált, a szabadban készült tájképeivel, világos színekkel és dekoratív érzékkel festett hétköznapi témáival a modernizmus kezdeteit képviseli a skót festészetben.
Walton 1894 és 1904 között gyakran ellátogatott Suffolkba, ahol pásztorjeleneteket festett. Ekkoriban készült A patak című, laza ecsettel, friss színekkel festett jelenete is. Ekkortájt Londonban élt, ahol James McNeill Whistlerrel szomszédok voltak: bensőséges kapcsolatuk kiteljesítette Walton festészetét, aki a naturalizmus korábbi pontos valóságkövetésétől a szubjektívebb megközelítés felé fordult. Tájképeinek élénksége, oldott formái és eleven színeinek finom hatása Európa-szerte széles körű elismertséget szereztek számára.
Tóth Ferenc
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 3. rész, Új szerzemények. 1.füzet: a, Festmények; b, Festmények módjára kezelt műtárgyak, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1914.
Tóth, Ferenc, Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Gyűjteményének kialakulása, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 171. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
