| Készítés ideje | 1496 |
|---|---|
| Tárgytípus | szárnyasoltár |
| Anyag, technika | hársfa, fenyőfa, festett, aranyozott |
| Méret | teljes méret: 321 × 722 cm |
| Leltári szám | 3916.1-41;64.1-2 |
| Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria D épület, Első emelet, Késő gótikus szárnyas oltárok |
A Sáros megyei szabad királyi városból származó, felirattal 1496-ra keltezett főoltár az egyik legnagyobb és leggazdagabb díszű a magyarországi emlékanyagban.
Szekrényében az egykor koronát tartó angyalpár alatt a Madonna, Szent Péter és Keresztelő Szent János életnagyságúnál nagyobb szobrai állnak, akiket a megszokott módon négy közkedvelt vértanú szűz kísér. A virtuózan faragott predella az oltáregyüttes egyik legpompásabb eleme, két oldalán fontos heraldikai dísz, az országcímer és a Jagelló-címerpajzs látható. A főoltár hétköznapi oldalát az Apostoli hitvallás tizenhat jelenetre bontott ábrázolása díszíti, amelyből jelenleg a merev szárnyakon lévők láthatók. A sorozat a bal oldal felső két képével a Teremtés Isteneként jellemzett Atya ábrázolásával és Krisztus színeváltozásával kezdődik. A világegyetem Teremtője tehát az, aki a sorozat első képén rámutat a Színeváltozáskor emberi alakjában is Isten dicsőségét elnyerő Krisztusra: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!” A sorozat e hatásos bevezetést követően az Angyali üdvözlettől az Örök mennyei élet allegóriájának ábrázolásáig folytatódik.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
