| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | itáliai |
| Készítés ideje | 1500 körül |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, fa |
| Méret | 63,2 × 49,4 cm |
| Leltári szám | 101 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Donizetti operájának hősnője, Caterina Cornaro nem született koronás főnek. A velencei polgárleányt csupán legendás ifjúkori szépsége és a politika szeszélye vetette Ciprus trónjára. Uralkodás helyett azonban az erkölcsi példakép szerepét osztotta rá a sors, jobban mondva Velence, amely magának akarta a fontos kereskedelmi bázist. Így hát lemondott a trónról, ám cserébe a város legünnepeltebb híressége lett, fura és izgalmas kuriózum: egy királynő a köztársaságban.
Amikor a kor legtekintélyesebb velencei mestere, Gentile Bellini megalkotta ezt a híres képmást, az ifjúság hamvas szépsége már elillant. A festő nem is szépíti a tényt, és szinte térképészi tárgyilagossággal közelíti meg modelljét. A fényűző díszruhának épp annyi figyelem jut, mint az arcnak. A nyakláncok, a fátylak, szövetek és ékszerek tekervényes ritmusa mintha valamiféle keleti díszítőmintává állna össze: olyanná, amilyeneket Bellini nagy kedvvel tanulmányozott az isztambuli udvarban töltött évei alatt. A fonadék mintha a kötelesség szorítását jelképezné: szinte gúzsba köti az asszonyt, belemar a petyhüdt húsba, ám ő rezzenéstelenül fegyelmezi magát. Így lesz a kép az uralkodói erények megtestesülése, a külső kihívások és az önző belső vágyak feletti kettős diadalé. S így lesz Bellini műve maga is az a remekmű, aminek a királynő szájába adott, magabiztos szavak mondják a feliraton: “Láthatod, nagy a hatalmam; de még nagyobb a hatalma Gentile Bellini kezének, amely egy ily kicsiny táblán megjelenített engem.”
Vécsey Axel
Felirat a bal felső sarokban: CORNELIA GENVS NOMEN FERO | VIRGINIS QVAM SYNA SEPELIT | VENETVS FILIAM ME VOCAT SE | NATVS CYPRVSQ SERVIT NOVEM | REGNOR SEDES QVANTA SIM | VIDES SED BELLINI MANVS | GENTILIS MAIOR QVAE ME TAM | BREVI EXPRESSIT TABELLA
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister, 1-2. Museum der Bildenden Künste, Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 51-52. o., 71.
Szigethi, Ágnes – Nyerges, Éva – Ruzsa, György – Barkóczi, István – Tátrai, Vilmos, Tátrai, Vilmos (ed.), Old Masters’ Gallery; A Summary Catalogue of Italian, French, Spanish and Greek Paintings: Museum of Fine Arts Budapest 1, Budapest, 1991, 7. o.
Sallay, Dóra – Tátrai, Vilmos – Vécsey, Axel (eds.), Botticelli to Titian: Two Centuries of Italian Masterpieces, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2009, 188-189. o., 33. sz. (Humfrey, Peter).
Sallay, Dóra – Tátrai, Vilmos – Vécsey, Axel (eds.), Botticellitől Tizianóig: az itáliai festészet két évszázadának remekművei, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2009, 188-189. o., 33. sz. (Humfrey, Peter).
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
