![](https://www.szepmuveszeti.hu/app/uploads/2022/08/23744.jpg)
A Geometria Istennője
1800 utáni Gyűjtemény
Alkotó | |
---|---|
Kultúra | német |
Készítés ideje | 1880-as évek |
Tárgytípus | festmény |
Anyag, technika | olaj, fa |
Méret | 53,5 x 66,2 cm |
Szignó | lent, jobbra: Ernst Zimmermann |
Leltári szám | 446.B |
Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A ma már kevéssé ismert Ernst Zimmermannra még a 20. század első felében is mint a müncheni iskola és Wilhelm Diez körének legképzettebb portréművészére hivatkozott az utókor. A maga korában azonban vallásos festészetével és halcsendéleteivel vált híressé, de emellett a figuratív festészet szinte minden területén tevékenykedett. Zsánerképeinek motívumai a kor specializálódott ábrázolásaihoz képest változatosak voltak. A realista jegyeken kívül a humor és a kedvesség egyaránt felfedezhető rajtuk. A korabeli alsó- és középosztálybeli családi életet és a kocsmai nyüzsgést éppúgy szívesen ábrázolta, mint az 1618–1648 között zajló harmincéves háború idejéből vett jeleneteket.
Ez utóbbiak életképeinek önálló kategóriáját alkotják. Idetartozik a Vidám történet című műve is. A 17. századi holland tavernában egy faasztalnál egy öreg katonára emlékeztető kalapos úr, a vidám történetet elmesélő ferences szerzetes és egy előkelő ruházatú idős polgár üldögél, aki nevetve fogja a hasát. A szerzetes a székén lógó szárnyasokat bizonyára élelem gyanánt, a koldulórendekre jellemzően, kéregetéssel szerezhette.
Izsák-Boda Bianka
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 3.rész, Új szerzemények. 3. füzet: a, Plastikai művek; b, Az 1913. évi szerzemények; c, Kifüggesztésre, elhelyezésre és kezelésre vonatkozó adatok: d, Sorszámszerinti jegyzék; e, Tárgymutató; f, Javítások; g, Tartalomjegyzék, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1915.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.