Ahasvérus megkoronázza Esztert
Régi Képtár
Alkotó | |
---|---|
Kultúra | itáliai |
Készítés ideje | 1515-1520 körül |
Tárgytípus | festmény |
Anyag, technika | olaj, fa |
Méret | 28,3 x 58,5 cm |
Leltári szám | 82.2 |
Gyűjtemény | Régi Képtár |
Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Ha az újítások mennyiségében és horderejében nem is mérhető Firenzéhez és Velencéhez, mind a gótika, mind a reneszánsz korában jelentős művészeti központ volt Verona. Itt dolgozott Liberale da Verona tanítványa, Caroto, aki mielőtt a raffaellói formanyelv követőjévé vált volna több különféle hatás vonzásának engedett. Ezen a korai, 1505 körül készült művén leginkább a padovai Mantegna és a bolognai Lorenzo Costa hatása érződik. Mantegnáé a formák markáns definiálásában, a mintegy viasszal átitatott drapériák aprólékos, plasztikus kidolgozásában, Lorenzo Costaé a kompozíció laza, szellős kialakításában, gyengéden érzelmes, protoklasszikus harmóniájában. A kulisszát baloldalt tömött lombú fa, jobboldalt üreges szikla alkotja, amelyhez durván ácsolt fészer támaszkodik. A Jézus születése jelenetek gyakori szereplői, az ökör és a szamár számára nem szorított helyet Caroto, az előtér két angyalához viszont a középtérben két éterien filigrán angyalt társított. Az előtér vörös leplet viselő angyala nem csak testtartásával és kezének gesztusával ismétli József pózát, hanem azzal is, hogy a képből kitekintve tart a nézővel kapcsolatot. József hátán és az angyal karján, titokzatos fuvallatnak engedelmeskedve lebben a lepel. A gyermeke előtt térdeplő Mária a képi hagyományoknak megfelelően vörös tunikát és kék köpenyt visel, amelyeket tovább ékesít a fehér bélés és a szintén fehér kendő elegáns kanyargása. A festmény eredetileg minden bizonnyal egy oltárkép predellájának volt az egyik táblája.
©Tátrai Vilmos
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.