Dombormű töredéke ülő figurák töredékeivel és oszloplábazattal Gertrúd királyné síremlékéből Francia mester

Magas domborműből letört, két darabból, törésfelület mentén összeillesztett töredék, rajta két ülő figura töredékével, közöttük oszloplábazattal. A töredék alja, háta és oldalai töröttek; az alja sima, a jobb oldali darabé enyhén homorú, a bal oldali darab alján utólagos vésőnyomok láthatók. Előoldalának alján keskeny, négyszögletes, egykor folyamatos lábazati lemez futott végig, ami most egy keskeny részt leszámítva erősen sérült, csonka. Az összeillesztett két töredék közepén, a párkánylemezen attikai oszloplábazat (rézsűs, sarkain rézsűsen bevágott talplemez, alsó párnatag, homorlat, felső párnatag) emelkedik, tetején a lábazattal egybefaragott oszloptörzs csonkjával. Az oszloplábazat hátsó része a dombormű oldallapjához illeszkedett. A lábazatot két oldalról egy-egy trónoló figura töredéke fogja közre: a jobb oldalinak csupán a mezítelen lábfeje, míg a bal oldali ülő alaknak a drapériával fedett lábai maradtak meg. A padszerű trónust alul és felül gyöngysoros párkány díszíti, amelyek azonban a pad két oldalán nem esnek egy vonalba: az alsó gyöngysor valamivel magasabban húzódik a jobb oldalon. A trón jobb oldala a lábazat felett törött, bal oldala szinte a teljes magasságában ép, csupán a felső sarka és ülőfelülete sérült. A trónoló figura jobb térde és mindkét lábfeje letörött. A lábakat mély, párhuzamos ráncokba rendezett, földig érő tunika, felette, a térdei közt átlósan átvetett, öblös ráncokba rendezett köpeny fedi, amelynek a vége a jobb térden csüng alá.
A töredékek Gerevich László pilisszentkereszti ásatásán kerültek elő 1975-ben: az egyik darab a ciszterci apátsági templomon kívül, az északi mellékszentélyek keleti falától keletre; a másik nem dokumentált, ismeretlen helyről. A két darabból összeillesztett töredék annak a francia szobrász által Magyarországon faragott díszes síremléknek volt a része, amit a pilisi erdőben, 1213-ban meggyilkolt Gertrúd királyné sírja fölé emeltek 1220 körül. A finoman profilozott, gerecsei vörös mészkő lábazati párkányból és fedlapból, valamint az általuk közrefogott, aranyozott és színesre festett domborművekkel díszített, szürkés-sárgás homokkőből faragott oldallapokból álló tumba tetején Gertrúd királyné szintén homokkőből faragott és festett, életnagyságú halotti portrészobra, az ún. gisant feküdt, a feje alatt párnával, a párnát egy-egy kezükkel két oldalról tartó, másik kezükben füstölőt lóbáló angyalokkal körülvéve. A domborműves oldallapokon, architektonikus részletekkel aprólékosan kidogozott háromkaréjos árkádok alatt, trónuson ülő (a hosszoldalakon), illetve álló (a rövidoldalakon) alakok jelentek meg.
A fenti töredéket az egykori ciszterci apátság területén előkerült más figurális és építészeti töredékekkel (pl. ltsz. 90.22.1M; 90.22.20M) fennálló egyértelmű forma- és méretazonosság a síremlék hosszú oldallapjait díszítő, oszlopokkal elválasztott árkádok alatt figurasorozathoz kapcsolja.